2018. február 20. Aladár, Álmos
Miskolc
-3°C / 3°C
„Aki nem félt hazafi lenni” – Arany János-est Miskolcon Kovács Ákossal (Képgalériával!)
Muntyán Bernadett
|
2018. január 20. 19:10
|
frissítve: 2018. január 23. 09:33
2017-ben új és különleges repertoárral hódította meg az ország és a határon túli magyarok szívét a Kossuth-díjas énekes: legkedvesebb költője előtt tisztelegve – ezúttal versmondóként – válogatást készített Arany János műveiből. A hangoskönyv 2017. szeptember 29-én jelent meg, s ugyanezen a napon a Nemzeti Színházban előadóest keretében mutatta be az anyagot. A műsorral azóta is járja az országot-világot, ezt az estet hozta el január 15-én Miskolcra is.

akos_nemzeti_pr_201710.jpg

Beszélgetésünk első mondata mindent elárul a költőhöz fűződő kapcsolatáról: – Nagyon szeretem Arany Jánost, a legnagyobb élő magyar költőnek tartom, bár sok jóakaróm figyelmeztetett, hogy szegény már meghalt.

Arany János születésének 200. évfordulója adta meg a végső lökést az est és a hangoskönyv létrejöttéhez, de Ákos már hosszú évek óta készül a „szerepre”, amelyre Miskolcon is több százan voltak kíváncsiak január 15-én. Zsúfolásig megtelt a Művészetek Háza nézőtere gyerekekkel, idősekkel, családosan vagy egyedül érkezőkkel, akik Arany János, és az őt életre keltő Kovács Ákos nevére gyűltek össze.

kovacsakos-egyora_arany_janossal_20170115_bl_202_web.jpg

Szubjektív képet kapnak általad az emberek Arany Jánosról, hiszen te válogattad ki azokat a műveket, amelyek az egyórás előadásban szerepelnek. Mi alapján szelektáltál?

– A legkedvesebb verseimet válogattam össze, amelyeket sokszor mondtam vagy mindig is szeretettem volna megtanulni. Bár teljesen szubjektív a válogatás, mégis sajátos dramaturgiai ívet ír le az előadásunk. Nem csak egymás után mondott versek soráról van szó. A keretet két hazafias írás adja: Arany János nem félt hazafinak lenni, a hazáját szeretni. Kinevette a külföldi hírnévre áhítozó pályatársait, mi több, ezt megírni sem átallotta.

kovacsakos-egyora_arany_janossal_20170115_bl_226_web.jpg

Kovács Ákosnak nem ez az első színészi munkája: játszott már a Madách és a Nemzeti Színház színpadán is. 2008-ban Krúdy Gyula novelláiból összeállított hangoskönyvet adott ki, ez volt a „Kaland a régi királlyal” című dupla CD, amelyet  Szigethy Gábor irodalom- és színháztörténész rendezett, aki a most futó Arany-est rendezője is volt. Kaszás Attilával 2001-ben vette fel „A hét parancsszó” című  hangjátékot, ezt Ákos verseiből állították össze, az anyag CD-n is megjelent. Az énekes a Babits-évfordulóra kiadott albumon is verset mond - olyan művészek mellett, mint Sztankay István, Mécs Károly, Eperjes Károly, vagy Cseke Péter. A Kaszás Attila emlékére kiadott meselemezen is rangos színészek között szerepel. A bencés szerzetesek írásaiból összeállított „Bencés humor” című kiadványon pedig Blaskó Péter és Kubik Anna méltó partnere volt.

kovacsakos-egyora_arany_janossal_20170115_bl_203_web.jpg

Van-e hasonló terved a jövőben?

– Sok tervem van. 2018-ban betöltöm az ötvenet, úgyhogy most csak január végéig tudok az Arany-műsorral foglalkozni, ezután az irodalmi terveket egy kicsit félreteszem, mert február-márciusban próbáljuk, április-májusban bemutatjuk az Ákos50 című jubileumi, akusztikus programunkat. Aztuán már kezdődik is a fesztiválszezon, ehhez megint új programot állítunk össze. Az év végére pedig ismét arénakoncertet tervezünk, úgyhogy nem fogunk unatkozni – hangsúlyozta.

kovacsakos-egyora_arany_janossal_20170115_bl_210_web.jpg

Milyen érzés volt szeptember 29-én a színpadon állni a Nemzeti Színházban? Milyen volt a fogadtatása az előadásnak? Ezt vártad, amit akkor láttál a szemekben?

– Nincsenek elvárásaim, amikor színpadra megyek. Adni szeretnék. Ha van, aki elfogadja, számomra az a siker.

Azt az estét sikeresnek mondhatod?

– Elsöprő volt! Komoly emberektől kaptam gratulációt utána, olyan idős, nyolcvan körüli művészektől is, akik már biztosan nem dicsérnek elvtelenül: említhetem Sándor Györgyöt, akit humoralistaként ismer az ország, vagy Mécs Károlyt, aki színésszé avatott a gratulációjával. Büszke vagyok Felföldi Anikó színésznő vagy Berecz Bandi mesemondó barátom elismerésére is. A gratuláció nagyon jólesik, de leginkább a közönség reakciója számít: amikor érzékelem, hogy feszült figyelemmel együtt lüktetnek az előadással, ha felcsattan a nevetés, vagy amikor A walesi bárdok első mondatára sóhaj szakad fel a közönségből. A Nemzeti Színházban zajló előadások mellett jártam ezzel a műsorral sokfelé: például Győrben, Nagykanizsán, Zalaegerszegen, hét alkalommal játszottam Veszprémben, kétszer Kecskeméten, de Kanada öt városában is megfordultam. 1800 kilométert tettem meg Partiumban és Erdélyben. Nagyszalontán, a költő szülőhelyén ezer embernek mondtam verset fagyos időben, abban a református templomban, ahol Arany Jánost megkeresztelték. Ehhez az előadáshoz kihozták a múzeumból Arany János karszékét... Kanadában a fiataloktól az idős korosztályig mindenki eljött. Játszottam színháztermekben, gimnáziumban és egyetemen, kastélyban, templomban, régi moziban – alig három hónap alatt negyvennél is több előadásom volt, és még nincs vége: ezen a héten Miskolcról egy budai gimnáziumba, onnan a Klebelsberg Kúriába, majd a Balatonhoz utazom az Arany-versekkel. A sorozat Németországban zárul két előadással, addigra túl leszünk az ötvenediken is.

kovacsakos-egyora_arany_janossal_20170115_bl_208_web.jpg

Az esten elhangzó zenei közjátékokat Ákos maga írta, a lemezen is az ő zongorajátéka hallható. – Az előadásokon Szekeres László zongoraművész barátom kísér, magáénak érzi, sajátos ízzel adja elő ezeket a szerzeményeket. Az ő keze alatt más minőségben is szólalnak meg.

Nem csak színpadon, de tantermekben is megelevenedett Ákos Arany-estje. Októbertől decemberig pályázhattak az ország középiskolái, hogy ők adhassanak otthont ennek a különleges egy órának. – Videókat készítettek Arany János verseiből, ezek közül választottuk ki a győztest – magyarázta a pályázat történetét. – Három jószolgálati előadás született az akció nyomán.

kovacsakos-egyora_arany_janossal_20170115_bl_197_web.jpg

Milyen fogadtatása volt az iskolákban az Arany-órának?

– Felemelő élmény volt számomra, de természetesen egy ilyen helyzet teljesen más, mint a színházi közeg – részletezte Ákos. – A színházban hangbejátszások és fényhatások is segítik az előadást, egy gimnáziumban ilyesmire nincs mód. A színházi közönség jegyet vesz, lelkileg talán felkészültebben jön, kívül-belül ünneplőbe öltözik, itt meg egy fárasztó tanítási nap végén jön vendégségbe a híres „izé”. Sokkal kiszolgáltatottabb ilyenkor az ember, de közvetlenebb erővel is hatnak a versek. Ha a közönség figyelmét sikerül megragadni, akkor a körülmények már mellékesek.

„Az ember sokat kap ezektől a versektől, a rá szegeződő tekintetektől, az együtt lélegzéstől. A legszebb bók az, ha nem az előadót dicsérik az előadás után, hanem rácsodálkoznak Arany sokszínűségére, humorára, műveltségére. Ez az én igazi jutalmam.”

Nem

További hírek

Olvasnivaló

Ajánlat