2018. február 20. Aladár, Álmos
Miskolc
-3°C / 3°C
A magyar kultúra napján: ünnepi koszorúzás Kölcsey Ferenc emléktáblájánál (Képgalériával!)
minap.hu
|
2018. január 22. 12:55
|
frissítve: 2018. január 25. 12:35
A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük január 22-én. A fellelhető kézirat szerint ugyanis Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnusz megírását Szatmárcsekén.

kultura_napja_180122_ja_2.jpg

Fotó: Juhász Ákos

A magyar kultúra napja alkalmából országszerte kiállításokat, koncerteket szerveznek, könyvbemutatókat, irodalmi esteket, színházi előadásokat tartanak.  Ehhez a  naphoz kapcsolódva adják át a magyar kultúrával, továbbá – 1993 óta – az oktatással, pedagógiai munkával kapcsolatos díjakat. A magyar kultúra napja  megünneplésének ötlete Fasang Árpád zongoraművészhez köthető, aki 1985-ben vetette ezt fel. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa 1989 januárjában szervezte meg az első évfordulós rendezvénysorozatot, és azóta évente megünnepeljük ezt a napot.

kultura_napja_180122_ja_5.jpg

Miskolcon mindig számos könyvtári programmal, beszélgetésekkel, ingyen filmvetítéssel és ünnepi koszorúzással ünneplik a magyar kultúra napját. Az önkormányzat 2018. január 22-én, hétfőn délelőtt koszorúzási ünnepséget tartott Kölcsey Ferenc emléktáblájánál a magyar kultúra napja alkalmából.

– Végtelenül boldog vagyok és büszke arra, hogy van magyar kultúra napja – mondta el Papp Ferenc, kulturális főtanácsos. – Ahogy egymással beszélünk, ahogy kezet fogunk, ahogy levesszük a kalapunkat, ha belépünk egy épületbe - az mind-mind a kultúránk része. Büszke vagyok rá, hogy van magyar kultúra napja, hiszen ez a mi nemzetünk, a mi hazánk, itt érezzük jól magunkat. Papp Ferenc kiemelte, szeretné, hogy ne csak egy nap legyen a kultúra napja, hanem az év 365 napja.

Az ünnepségen közreműködött: a Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon  Kórusa, Farkasné Sajó Márta karnagy vezetésével.

kultura_napja_180122_ja_21.jpg

Kölcsey művének megírása előtt is voltak himnuszok magyar földön. A református magyarságé a Tebenned bíztunk, elejétől fogva (90. Zsoltár), míg a katolikus magyarságé a Boldogasszony Anyánk és az Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga kezdetű ének. Népszerű volt a – hatóságok által többször betiltott – ún. Rákóczi-nóta is. Ez utóbbit Hector Berlioz és Liszt Ferenc is megzenésítette.

kultura_napja_180122_ja_6.jpg

Az Erkel Ferenc által megzenésített Himuszt 1844-ben a budapesti Nemzeti Színház mutatta be, azonban csak 1903-ban lett az ország törvényileg elfogadott Himnusza. A szocializmus idején Rákosi Mátyás megbízta Illyés Gyulát és Kodály Zoltánt egy másik, „szocialista” himnusz megalkotásával. Kodály Zoltán megjegyzése erre annyi volt: „Minek új? Jó nekünk a régi himnusz.” Ezzel az új himnusz témája lekerült a napirendről.

kultura_napja_180122_ja_19.jpg

Kölcsey Ferenc (1790–1838), a reformkor talán legnagyobb költője versének eredetileg hosszabb címet adott: Hymnus – A magyar nép zivataros századaiból, mely vers nemzeti himnuszunkká, azaz egy közösség identitását kifejező énekké vált, s amelyet minden magyar ember elérzékenyülve és mélységes, szent áhítattal hallgat immár 165. éve.

kultura_napja_180122_ja_14.jpg

Érdekességek a Himnuszról:

  • A magyar himnuszt eddig mintegy harminc nyelvre fordították le.
  • A jelenlegi magyar útlevelekben kétféleképpen is megjelenik a himnusz: a műanyag adatlapon dombornyomással látható a kézirat szövegének részlete, az útlevél lapjain pedig UV-fény alatt látszanak a zenemű kottái.
  • 2006. május 7-én avatták fel Budakeszin a Himnusz szobrát. V. Majzik Mária kilenc méter hosszú, négy és fél méter magas alkotása egy kör sugarai mentén jeleníti meg a vers sorait, melynek közepén egy kétméteres, bronzból készült Isten-alak látható. A szobor hét ívből álló szerkezetében hétszer három bronzharang szólaltatja meg az ünnepeken Erkel Ferenc művét.
Nem

További hírek

Olvasnivaló

Ajánlat