Miskolcról is vihet el munkaerőt a felvidéki Volvo gyár

Kelet-Szlovákiában - Kassától néhány kilométerre – Volvo gyár épül, amely csak 2026-tól termel majd, de már most keresik a munkavállalókat és az alvállalkozókat a működéshez. Az ipari park Miskolctól egy órányi autóútra van, így lehetséges, hogy Magyarországról is munkaerőt fognak elszívni. A vállalat tervei szerint a komplexum közvetlen és közvetett módon összesen 16 ezer új munkahelyet teremthet a térségben. 

A My HR Team Személyzeti Szolgáltató Kft. csapatát kértük fel, hogy szakmai szemüvegen át vizsgálja meg a lehetőséget, hogy a szlovákiai Volvo gyár valóban igényelhet-e magyar munkaerőt. Losonczi László ügyvezető, Szabados Natália, valamint Bellény Tibor toborzási munkatársak, illetve Terjék Csilla projektvezető válaszolt a kérdéseinkre. 

- Jelen gazdasági helyzetben, amikor havonta, negyedévente negatív piaci, gazdasági jelentéseket olvashatunk, amit mi magunk és gyártó partnereink is saját bőrükön tapasztalnak, ezért teljes mértékben elképzelhető, hogy egy új, induló beruházásnak elszívó ereje keletkezik – mondta Losonczi László, a My HR Team ügyvezetője. Különösen igaz a mostani szituációban, amikor is Miskolcon és környékén bekövetkezett leépítések és gyárbezárások miatt a szakképzett, illetve a betanított feladatokra alkalmas álláskeresőknek lehetőséget kínál egy új munkáltató megjelenése – tette hozzá. 

Véleményünk szerint leginkább az egyszerűbb összeszerelési és betanított gépkezelői feladatokban jártas jelentkezők lehetnek érintettek, akik sajnos elvesztették munkahelyüket a gazdasági hatások vagy a külföldi munkavállalók behozatala miatt. 

A dolgozók akár ingázni is hajlandók 

A kis településeken élők a mindennapjaik során is ingázásra kényszerülnek, ezért számukra vonzóbb a lehetőség, hogy egy picivel hosszabb utazást vállalva, akár egy kedvezőbb juttatási csomagban és bérben részesülhetnek. A nagyobb városok lakói azonban kevésbé vannak arra utalva, hogy lakóhelyüktől messzebb vállaljanak munkát, ugyanis számukra több lehetőség nyílik helyben – tudatta Szabados Natália toborzási munkatárs. 
A költözés kedvező lakhatási támogatás mellett elméletben felmerülhet, de nem jellemző. A munkavállalók többsége előnyben részesíti a vállalatok által biztosított céges buszjáratokat, melyeket térítésmentesen, a műszakrendhez igazítva tudnak igénybe venni. Az itteni multinacionális vállalatok is előszeretettel indítottak járatokat 60-80 kilométeres körzetben, többek között Szlovákiából is utaztattak munkavállalókat. 
Ennek alapján elképzelhető, hogy magyar dolgozók fogják igénybe venni a számukra indított külföldi buszokat. A magasabb bér miatt pedig jelentkezhet elszívó hatás – jegyezte meg Szabados Natália. 

Családdal jobban megfontolják a döntést

Lehetnek olyan indokok, amik arra késztetik a munkavállalót, hogy a földrajzilag távolabbi lehetőségeket is figyelembe vegye. Az egyedülállók esetében hamarabb felmerülhet a már az előző kérdésben említett költözés, hiszen viszonylag kevésbé kötöttek, mint a családos dolgozók – emelte ki Bellény Tibor toborzási munkatárs. Ezzel szemben a családosoknak több szempontot is figyelembe kell venniük, hiszen gondoskodniuk kell a gyermekeikről és a háztartásban felmerülő egyéb helyzeteket is sokkal nehezebb megoldaniuk a családon belül, főleg ha egyszerre vagy egymást felváltva vannak távol a szülők, például eltérő műszakrend esetén – hívta fel a figyelmet.
 
Az autók világa már nem csupán a férfiaké

A fizikai munkavállalók esetében jellemzően az adott elvégzendő feladatok a lehető legnagyobb mértékben le vannak egyszerűsítve, különböző mechanikai és egyéb segédletekkel, gépekkel ellátva, hogy nemtől függetlenül, aki rendelkezik az alapszintű finom motorikai készségekkel, valamint kellő monotonitástűréssel és a munkáját precízen, az utasításoknak megfelelően el tudja végezni, annak nem okoz problémát a feladatok teljesítése – mondta Terjék Csilla projektvezető. 
Középvezetői, vezetői vagy általános értelemben vett szellemi pozíciók esetében sem a nemi hovatartozás határozza meg az adott munkavállalót és az autóiparban való érvényesülését, sokkal inkább a tanulmányok, a szerzett tapasztalatok és a nyelvtudás kerül a fókuszba – figyelmeztetett a szakértő.
 
A szlovákiai munkaerőpiac meglehetősen színes 

A két ország gazdasági ereje és általános helyzete ebben a kérdésben mindig meghatározó. Tudomásunk szerint jelenleg a szlovák piacon jelenlévő vállalatok alkalmaznak ukrán, szerb, afgán, moldáv, üzbég és azerbajdzsáni munkavállalókat, de például kelet-ázsiai dolgozókkal kevésbé lehet találkozni a gyárakon belül. Régebben jellemző volt magyar munkavállalók céges buszjáratokkal való átutaztatása, napjainkban azonban már nem ez a tendencia – hangoztatta az ügyvezető.
 
Losonczi László hozzátette, amennyiben 2025-re a térségben rendeződnek a gazdasági kihívások és újból pozitív hatásokat figyelhetünk meg, újra indulnak a toborzások és beindul a gazdasági növekedés, akkor elképzelhető, hogy az újonnan a régióban épülő beruházásoknak szintén máshonnan kell majd munkaerőt toborozniuk, hiszen akkora igényt a térség már nem tud kiszolgálni. Meghatározóak lesznek a régióban tevékenykedő cégek bérezésében fellelhető különbségek, beindulhat egy bérverseny a helyi munkavállalók vonzásáért.

Általánosságban elmondható, hogy az, hogy egy adott vállalat milyen nemzetiségű munkavállalókat alkalmaz, egyaránt függ az anyavállalat saját céges filozófiájától és terveitől, tulajdonosi körétől, valamint az adott fogadó ország kormányának elképzeléseitől, politikai beállítottságától és az állami támogatások mértékétől, feltételeitől is. Az ügyvezető úgy vélekedett: amíg rendelkezésre áll helyi munkaerő tartalék, addig munkaerőpiaci szempontból célszerűtlen, sőt a helyi munkaerő piacra egyenesen negatív hatású messzebbről áttelepíteni munkavállalókat, akik esetében ráadásul számos plusz költség és kötelezettség merül fel, például a beutazás, a lakhatás biztosítása, és tekintettel kell lenni a munkaviszonyra vonatkozó megkötésekre is.