2020. augusztus 12. Klára
Jézus Krisztus születésére emlékezik a keresztény világ
MTI
|
2018. december 24. 10:35
|
frissítve: 2018. december 29. 11:33
A kereszténységnek a húsvét mellett ez a második legnagyobb, gyakorlatilag legjelentősebb, legelterjedtebb ünnepe, egyben világszerte a szeretet, az öröm, a békesség, a család, az otthon ünnepe. A karácsony a család és a közösség ünnepe is; 24-én jártak a betlehemesek, a kántálók, az ostyahordók, az éjféli misére is megmozdult mindenki. December 25. azonban kizárólag a családé volt, a teljes nyugalom és békesség napja, amikor otthon maradtak - mondta Tátrai Zsuzsanna néprajzkutató hétfőn az M1 aktuális csatornán.

A karácsonyt, melynek latin neve Nativitatis Domini, Natalis Domini (Az Úr születése), a nyugati kereszténység december 25-én, a Julián-naptárt használó keleti keresztény egyház január 7-én tartja.

betlehemezes.jpg

Fotó: MTI/Veres Nándor

A keresztény tanítás szerint Jézus Krisztus Szűz Máriától született Betlehemben, ennek Dionysios Exigius apát által az 5. században kiszámított időpontja lett az egész földkerekségen általánosan elfogadott időszámítás kezdőpontja. A magyar karácsony szó gyökere valószínűleg a latin incarnatio (megtestesülés), más felfogás szerint a szláv jövevényszavaink legősibb rétegéből származó, a téli napfordulóra utaló korcun (átlépő) igenév. E szóval a magyaron kívül csak a keleti szlovákok, a máramarosi ruszinok és a huculok jelölik az ünnepet. A magyarban él a „két karácsony” kifejezés is: a „nagykarácsony” december 25., karácsony napja, a „kiskarácsony” pedig újév napja, január 1-je.

Mivel az evangéliumok nem nyújtottak támpontot Jézus pontos születésnapjának megállapításához, kezdetben többféle időponthoz kötötték, majd évszázadokig január 6-án, vízkeresztkor ünnepelték. A karácsony időpontja a 325-ben tartott niceai zsinaton különült el a vízkeresztétől, és került át december 25-ére. 

karacsonyfa_disz.jpg

Karácsonyt megelőzi a négyhetes advent (Úrjövet), ennek első vasárnapjával kezdődik az egyházi év. A karácsonyi ünneplés a szentestével, karácsony vigíliájával kezdődik, amelyen régen virrasztottak, böjtöltek és imádkoztak, e hagyomány nyomai maradtak fenn az ilyenkor feltálalt halételekben. A karácsony katolikus liturgiájának sajátossága a három szentmise: az éjféli mise, a pásztorok miséje 25-én hajnalban-reggel és a karácsonyi ünnepi szentmise délelőtt. A liturgiamagyarázat szerint az éjféli mise Jézus (azaz az Ige) örök születését, a pásztorok miséje a megtestesült Ige földi születését, az ünnepi mise mindezekkel együtt az ember kegyelmi újjászületését ünnepli. A pápa karácsony napján délben ünnepi Urbi et Orbi (a városnak, azaz Rómának és a világnak szóló) áldást ad.

A karácsonyfa-állítás a 17. századtól német területről terjedt el, a magyar karácsonyfák ma már elmaradhatatlan dísze, a szaloncukor csak a 19. század elején jelent meg hazánkban. A hagyományos magyar paraszti kultúrában a népszokások közé tartozik a betlehemezés, a paradicsomjáték és a kántálás.

adventi_gyertyagyujtas_181223ml_42.jpg

A tűzhöz, a vízhez, a zöld ághoz kötődő szokások és a zajcsapás mind a jövő bőségét próbálta elősegíteni karácsonykor. A tűz a karácsonyfa gyertyáiban jelenik meg, a vizet a kútról hozták hajnalban, mert úgy tartották, hogy abban fürdött meg a kis Jézus, zöld ágat azért vittek be a házba, hogy a természetet megújulásra serkentsék, a pásztorok pedig azért csaptak zajt az éjféli mise idején a magyar falvakban - dudáltak, ostort pattogtattak -, hogy a gonosz ne férkőzhessen az emberekhez.

Tátrai Zsuzsanna a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában beszélt bővebben a kántálásról is. Elmondta, a gyerekek karácsonyi énekekkel mennek házakhoz, ezért kapnak ajándékot, elsősorban ételeket. A betlehemezés eredetileg egyházi szokás volt, a templomokból került ki; a magyar nyelvterület különböző részein más-más betlehemes játékok voltak, a legkülönlegesebbek Erdélyben - tette hozzá.

Nem

Olvasnivaló

Ajánlat