2018. szeptember 25. Eufrozina, Kende
Miskolc
-°C / -°C
Jubileum: ma 35 éve mutatták be először az István, a király rockoperát (Videóval)
minap.hu
|
2018. augusztus 20. 14:06
|
frissítve: 2018. augusztus 22. 11:00
Ma 35 éve mutatták be először Szörényi Levente és Bródy János kultikussá vált rockoperáját, az István, a királyt. A mű már a királydombi ősbemutatóján áttörést hozott: megtörte a kemény rockzenével és a pop műfajjal való, hagyományos színházi gyakorlat szerinti szembenállást.

Szereposztása is ezt fejezte ki, hiszen Pelsőczy László, Berek Kati, Sára Bernadette, Hűvösvölgyi Ildikó, Balázs Péter, Balázsovits Lajos színészek mellett a „lázadó” rockerek, jelesül Varga Miklós, Vikidál Gyula, Nagy Feró, Deák Bill Gyula és Victor Máté kapták a főszerepeket. A művet Novák Ferenc koreografálta. Az ősbemutatón a művet 120 ezer néző látta, továbbá mozifilmen, hanglemezen, CD-n és kazettán is megjelent. Az István a király azóta számos bemutatót, számos szereposztást megélt, legendás népszerűsége azóta is töretlen. 

Nem
Részlet a királydombi előadásból

Az egyik legemlékezetesebb előadást 20 évvel az ősbemutató után, 2003. július 5-én a székelyföldi Csíksomlyón tartották. Ekkor mutatták be először Erdélyben a rockoperát. Mintegy 350 ezer néző érkezett Erdély valamennyi magyarlakta területéről és Magyarországról az István, a király csíksomlyói bemutatójára. Az előadás táncjeleneteit a Honvéd Táncszínház, valamint a sepsiszentgyörgyi Háromszék Együttes és a csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes táncművészeiből verbuvált csapat mutatta be. A darabot a pünkösdszombati csíksomlyói búcsúk színhelyén, a két Somlyó hegye közötti nyeregben emelt Hármashalom oltárszínpadon vitték színre. A két főszerepre sikerült Varga Miklóst és Vikidál Gyulát visszacsábítani. Az előadás végén a magyar himnusz mellett a székely himnusz is elhangzott. Az eseményt az M1 élőben közvetítette, később DVD-n és videokazettán is megjelent.

istvan.jpg

A 2008. június 18-án a Papp László Budapest Sportarénában tartott díszelőadás szereplőit a megelőző közel egy évben A Társulat című műsor válogatta ki. Az egyetlen ismertebb szereplő Feke Pál volt, illetve a darabban ismét feltűnt a szerzőpáros is. A 2008. augusztus 20-án vetített filmváltozatot a 2003-ban elhunyt Boldizsár Miklós emlékének ajánlották.

Cselekmény:

A magyar törzsszövetség vezetői a honfoglalás után száz esztendővel belátták, hogy a lovasnomád magyarságot le kell telepíteni és nyugat-európai jellegű állammá kell szervezni, különben megsemmisül. Az államszervezéssel együtt járt a feudális gazdasági és társadalmi rend bevezetése, a római ideológiai irányítású kereszténység felvétele és a központi hatalmú királyság intézményének elfogadása. Géza fejedelem előkészítette ezeket a mélyreható változtatásokat, fia pedig István /970-1038/ könyörtelen következetességgel végrehajtotta. Neki köszönhető, hogy a magyar nyelvet beszélő magyar nép ma is államba szerveződve él Európában.

istvan1.jpg

Mikor István, atyja halála után 997-ben elfoglalta fejedelmi trónját, meg kellett küzdenie a keresztény hittel és az új társadalmi renddel szembenálló nagybátyjával, Koppány vezérrel. Harcukban, Koppány képviselte a régit, a megszokottat, István az újat, a szokatlant. Mikor Koppány megostromolta Géza özvegy feleségének, István anyjának birtokát és várát, Veszprémet, hogy győzelme esetén ősi szokás szerint az özvegy fejedelemnét erőszakkal feleségül vegye: az ifjú István seregével legyőzte Koppány és holttetemét felnégyeltette.

E győzelme után királyi koronát kért és kapott a római pápától. 1000. december 25-én királlyá koronázták. István lett a magyarok első királya. Istvánt halála után ötven évvel szentté avatták, ezzel az európai kereszténység hőse és példaképe lett. Tisztelete elterjedt az egész akkor ismert keresztény világon.

istvan2.jpg

Ludwig Van Beethoven 1811-ben operát tervezett Szent Istvánról. A nyitány és néhány énekes részlet készült csak el; a nyitányt 1812. február 9-én adták elő először az akkor megnyílt pesti színházban. A mű a Géza fejedelem halála utáni helyzetet, az István és legnagyobb ellenfele, Koppány vezér közötti hatalmi összeütközést dolgozza fel. A darab négy részből, „felvonásból” áll: Az Örökség; Esztergom; Koppány Vezér; István, a Király.

Nem

Olvasnivaló

Ajánlat