A fesztivál mottója: a Jövő, menő, múzeum 2023 lett. Ennek az egyik legfontosabb témaköre ebben az évben a természettudomány és a múzeum közötti kapcsolat és párbeszéd. Továbbá a tudásmegosztás és az innováció a múzeumokban, és ezek megjelenése akár az oktatásban, akár a közgondolkodásban – mondta a sajtótájékoztató bevezetőjében Hajdú Ildikó általános igazgatóhelyettes.
Hogy ez hogyan valósul meg, arra láthatunk majd számos példát a múzeum programjai által, amelyeket tíz tematikára fűztek fel, ezekből öttel találkozhatunk az előttünk álló hónapokban. A négy épületükben több mint húsz eseményre kerül sor, amelyek jelentős része sorozat, így az év végéig tartanak ezek a rendezvények.
Pannon10 - Őserdő a szénbányában címmel szeptember 28.-án ismeretterjesztő előadásokkal várják az érdeklődőket, a téma az idén tíz éves Pannon-tenger Múzeum lesz, és a bükkábrányi ősfák felfedezése, feltárása és konzerválása, amely által lehetővé vált a kiállításuk – tudtuk meg Fehér Bélától a Természettudományi Osztály osztályvezetőjétől, mineralógus-muzeológustól.
„Hogy mennyire jó ötlet volt ezt az új múzeumi kiállító helyet felépíteni, mi sem igazolja jobban, mint az, hogy lényegében a megnyitástól kezdve egészen a mai napig, a múzeumi szervezetünk leglátogatottabb egysége lett. Még tíz év után is húsz – harmincezer az éves látogatószámunk. Ezzel Miskolc városának is egy komoly turisztikai célpontja ez a kiállítás” – ismertette az osztályvezető, aki azt is elmondta, hogy erről egy négy részes előadássorozattal emlékeznek meg a fesztivál ideje alatt, Pannon10 címmel. Ennek első része lesz a huszonnyolcadikai. Hangsúlyozta, ezek nem szakmai előadások lesznek, hanem abszolút a nagyközönségnek szólnak.
Fehér Béla felhívta a figyelmet az Árnyald tovább! - Meseillusztrációs pályázatukra is, amely kapcsolódik a Pannon-tenger Múzeum 10 éves fennállásához. Témája: A Pannon-tenger Múzeum meseíró pályázatának műveiből kiválasztott mesék illusztrálása. Ennek eredményhirdetése november 10.-én lesz, ahol korcsoportonként az első helyezettek kerülnek díjazásra. A nyeremények értékes könyvjutalmak és egy egyéves ingyenes belépő a Herman Ottó Múzeumba. Pályázni még október 9.-ig lehet.
Kónya Ábel igazgatóhelyettes, a Miskolci Galéria tagintézményvezetője elmondta, ők már el is indították a fesztivált a Miskolci Grafikai Triennálé 2023. ünnepélyes megnyitójával szeptember 16.-án. A Miskolci Galéria emblematikus eseménye 1961-ben biennálé formában indult, majd 2008-tól háromévente, mint triennálé kerül megrendezésre. Az országos grafikai seregszemlét huszonkilencedik alkalommal láthatják a nézők, ahol a műfaj hazai képviselőinek legrangosabb műveiben gyönyörködhetnek.
A Miskolci Galéria 2022 végén két előadás-sorozatot indított el: az egyik „A kép mögött” – képzőművészeti témájú előadások, könyvbemutatók, a másik a „Hazai Pálya”– Miskolcon és a környéken élő illetve a galériához kötődő művészek személyes bemutatkozása, beszélgetés és vetítés keretében.
A Múzeumok Őszi Fesztiváljához kapcsolódva a Miskolci Galéria összekapcsolja a fenti sorozatot és a „Miskolci Grafikai Triennálé 2023” kiállítást, Hazai Pálya + néven. A tárlat kísérőprogramjaként csütörtökönként egy-egy meghívott nagydíjas művészt ismerhetnek meg a miskolci látogatók. Szeptember 21-én az első Hazai Pálya + vendége Kótai Tamás, a 2002-es Triennálé nagydíjas alkotója volt. Meghívott művészek még (zárójelben a nagydíj éve): Nagy Gábor György (2004), Madácsy István (2006), Rácmolnár Sándor (2008) Szíj Kamilla (2011), Födő Gábor (2014), Jónás Péter és Varga Éva (2017), valamint Fürjesi Csaba (2020).
A beszélgetések hetében az aktuális heti művész nagydíjas alkotását is kiállítják – avatott be Kónya Ábel.
Mikita Gábor osztályvezető, színháztörténész-muzeológus, Thália-Ház, Színészmúzeum: „Egyszerre két kétszázas jubileum jegyében hirdettünk meg programokat, az egyik a Miskolci Nemzeti Színház jubileuma, a másik a Petőfi200 évforduló. Már látogatható „a kezdet megvolt” című időszakos tárlat, amelyben miskolci színházépületeket mutatunk be az első játékszíntől a színházi negyedig. Hogyan formálódtak, alakultak a miskolci színházépületek.”
Megtudtuk, a miskolci színészmúzeum kamarakiállítása a két színházépület érdekességekkel teli építésének és felújításának történetét foglalja össze korabeli dokumentumok, tervrajzok, illusztrációk, fotók segítségével.
Egy háromfelvonásos múzeumpedagógiai foglalkozás keretében dolgozzák fel Petőfi életét és munkásságát a három tárlathoz kötődően. A foglalkozások külön-külön is igényelhetők. Az előadásokat a miskolci színészmúzeumban aktuálisan megtekinthető két tárlat, a 23. Légyott – Tompa plusz Petőfi – Cimborámnak szántalak és a R_ebell – IX. Spanyolnátha Nemzetközi Küldeményművészeti Biennále hívta életre. Törekvésük egyfelől, hogy újabb és remélhetőleg izgalmas adalékokkal járuljanak hozzá a Petőfi-jelenséghez, másfelől, hogy rendszerezzék és akár új megvilágításba is helyezzék a költővel kapcsolatos gazdag anyagot.
A lázadó Petőfi világa kiegészítő tárlat arra keresi a választ, miben volt forradalmár Petőfi költőként és politikusként. Ebben kiemelt szerepet kap a küldeményművészet, a mail art is.
A harmadik tematikus foglalkozás pedig a Petőfi, mint vándorszínész lesz – avatott be Mikita Gábor.
Vassné Dobák Leonóra osztályvezető, közönségkapcsolati munkatárs, Marketing és Kommunikációs Osztály: „Öt év az örökléthez, ezt a címet adtuk annak az ismeretterjesztő sorozatnak, amely tulajdonképpen kapcsolódik a Színészmúzeumban látható három tárlathoz. Az a célunk, hogy a Petőfi legendáriumot egy kicsit gyarapítsuk, a meglévő anyagok és ismeretek összefoglalásával, új kontextusba helyezésével.”
A sorozat első előadására már sor is került, Vámosi Katalin beszélt arról, „Mikor, merre és miért utazott Petőfi Sándor?”. Az osztályvezető szerint szerencsés helyzetben vagyunk, hiszen Petőfi Sándor több fórumon is beszámolt utazásairól, amelyek alapján nemcsak útvonala körvonalazódik számunkra, hanem számos információ is az egyes megállóhelyekről és az ott eltöltött időszakokról. Az előadás ezek ismeretében válaszolta meg a címben feltett kérdést.
Aznap – szeptember 13.-án – az előadó egy másik témában is tájékoztatta a közönséget: „Társasági élet Szatmár vármegyében – Szendrey Júlia társasági és bálozási szokásai” címmel. Szendrey Júlia számos alkalommal számolt be levelező partnereinek rokonai, ismerősei látogatásairól és az erdődi, szatmári, illetve a nagykárolyi farsangi, lövész-, „noble” és megyebálokról, valamint az ott történtekről. Ezen levélrészletek alapján Vámosi Katalin rekonstruálta Júlia bálozási szokásait és ismerősei látogatásait.
Decemberig még hat előadásra kerül sor, más-más meghívott előadókkal.
Melnik Marianna közönségkapcsolati szakember, a Herman Ottó Emlékház, más néven a Pele-ház vezetője ismertette, hogy náluk a sok tudományos program mellett ellazulni is lehet. Egy „Erdőfürdő élményprogrammal” készülnek a Pele-ház kertjében. Ez egy japán eredetű stresszoldó, egészségmegőrző módszer, amit most próbálnak ki először, tehát igazi újdonság. Megfürdetik az érzékszerveket az erdő atmoszférájában. A módszer egyszerű gyakorlatokon keresztül segít az embereknek kapcsolódni a természethez. Az első fürdőzést szeptember 28.-án csütörtökön élvezhetik a jelentkezők, 14 órától.
Melnik Marianna egy másik kezdeményezésükről is beszámolt, amely az Állatok Világnapjához kapcsolódóan egy pályázat kiírást jelent középiskolások számára. Témája: Herman Ottó és az állatvédelem. A beadási határidő október elseje, a pályamunkák bemutatása, előadások formájában az emlékházban lesz október 4.-én, ahol a díjak is átadásra kerülnek.
További információk a múzeum weboldalán ITT.
