Most már lehetővé válik, hogy a Baráthegyi Majorság modelljét mások is adaptálni tudják - jelentette be hétfői közleményében a Szimbiózis Alapítvány.

Azt írták, hogy jövőre a „Vidékfejlesztési együttműködés a társadalmi vállalkozások fejlesztéséért” című pályázati felhívás keretében akár 500 ezer euró támogatást is lehet majd kapni szociális farmok létrehozására. Így várhatóan a következő években több tucat új szociális farm jöhet létre, az elért hátrányos helyzetű személyek száma pedig több száz is lehet.

A közlemény kitér az előzményekre. Korábban, ha egy szociális intézményben a terápiás/fejlesztő foglakoztatás keretében megtermeltek egy salátát vagy egy tojást, azt valójában nem ehették meg, vagy adhatták el, mert a szigorú élelmiszerbiztonsági követelmények ezt nem tették lehetővé. Ugyanis eddig Magyarországon csak magánszemély (őstermelő, kistermelő, családi gazdaság) és speciális szabályok szerinti mezőgazdasági vállalkozás működtethette azt. A közösségi gazdálkodás fogalma, vagy másként szociális farm (egyes országokban green care/ zöld gondozás) hiányzott eddig a hazai jogrendből. Így több helyen megszűntek jó kezdeményezések, maradtak szürke zónás megoldások, vagy drága élelmiszeripari üzemek létesültek (mint pl. a Szimbiózis Alapítvány Baráthegyi Majorságában).

A megoldás a szociális farmok jelentik. Ezek hátrányos helyzetű személyeket vonnak be az értékteremtő/termelő tevékenységekbe, ami biztosítja számukra azt, ami sokunk számára evidens: legyen értelme felkelni reggel.

A több mint húszéves miskolci Szimbiózis Alapítvány Baráthegyi Majorsága az első olyan szociális farm, amely a sok viszontagság ellenére ma is működik és folyamatosan fejlődik. Jelenleg több mint száz fő számára biztosít munkát, akik közül nyolcvanketten fogyatékosok vagy megváltozott munkaképességűek. Ők a kertészetben, konyhán, az állattartó telepi részen, a sajtüzemben, a gyümölcsfeldolgozóban, az asztalos-, fazekas- és kézműves műhelyekben, vagy a vendégváró-turisztikai egységekben dolgoznak.

- Számos megkeresés érkezik folyamatosan az alapítványhoz, hogy hogyan lehetne máshol is hasonló majorságot indítani. A legtöbben elcsüggednek, amikor azt látják, hogy az egyik legnagyobb akadály, hogy a jogi környezetben nem létezik a szociális farm, és így csak úgy lehet termelési egységeket létrehozni, ha a legszigorúbb élelmiszerbiztonsági szabályoknak megfelelnek. A megoldás érdekében 15 éve folytatunk lobbimunkát - mutat rá az alapítvány közleményében, ami kitér arra is, hogy a megjelent jogszabályi lehetőség Jakubinyi Lászlónak, a Szimbiózis Alapítvány és Magyar Szociális Farm Szövetség elnökének, a magyarországi szociálisfarm-mozgalom mozgatórugójának személyes elköteleződése és kitartó lobbimunkája eredménye.