A mára egész Európában elterjedt kékeslilás színű levendulát már az ókorban is használták többnyire illatosításra, parfümként és gyógynövényként. A források szerint termesztését valószínűleg először az arabok honosították meg, azután Görögországból indulva terjedt el az öreg kontinensen feltehetően I. e. 600 körül. Ebben az időben sok más gyógynövénnyel együtt a kolostorok „gyógynövénykertjeiben” termesztették a levendulát.
Magyarországon is először a kolostorkertekben jelent meg, de csak a középkorban. Mint parfümnövény a 19. században vált igazán elterjedtté, főként Angliában és Franciaországban. Hazánkban 1920-ban dr. Bittera Gyula gyógynövénytermesztő, vegyészmérnök kezdte el ipari mennyiségű termesztését Tihanyban, aki egyenesen Provance-ból hozta a vetőmagot. A ’90-es években azonban országszerte elterjedt és azóta reneszánszát éli hazánkban, „ami egyfelől az éghajlatváltozásnak, másfelől a növény igénytelenségének és alkalmazkodóképességének köszönhető, hiszen kifejezetten a szárazságot és a napos időt kedveli, de eltűri a mínuszokat is, és még az agyagos talajon is megél” – tudtuk meg Kiss Antaltól, a Larix Faiskola ügyvezetőjétől. „Divatba talán azért jöhetett – véli az ügyvezető –, mert az utóbbi években nálunk is nagyon népszerű lett a mediterrán életérzés és anyaghasználat mind az építészetben, mind a lakberendezésben és a kertekben egyaránt. Ennek az életérzésnek viszont elengedhetetlen eleme a levendula, amely mindenhol varázslatos hangulatot képes teremteni.”
Virágai a tisztaságot és a lelki békét jelképezik. Nem csoda, ha sokan szeretnének belőle otthonra. Ám nem csupán dísznövényként érdemes használni a levendulát, hiszen gyógyító hatása is bizonyított, amely virágában rejlik. Az ebből nyert olaj az egyik legsokoldalúbban használható illóolaj. Nyugtató, altató hatású, segíthet oldani a szorongást és a depressziót. Enyhíti az izomfájdalmat, izomgörcsöket, a reumát, és kiválóan alkalmas a migrén, a fejfájás leküzdésére, de alkalmazható fül- és torokfájásra, bőrproblémákra és légzőszervi megbetegedésekre is. „Antibakteriális hatása sebek, megégett, gyulladt bőr, rovarcsípés kezelésére is alkalmassá teszi.” – olvasható a Györgytea honlapján.
A kedves apró virágú évelő, mivel fűszernövény, a konyhában is megállja a helyét. Finom ételek, italok, sütemények is készülhetnek vele, lehet fűszerkeverék hozzávalója. Jól kombinálható szószokkal, krémekkel, fagylaltokkal. Ízletes és különleges szörpöt és lekvárt, akár krémlevest és még desszertet is készíthetünk belőle, ám a húsételekhez is érdemes kipróbálni egy-egy szálat. Különösen jól harmonizál a csirkével és a báránnyal, a rozmaringgal vagy a kakukkfűvel. Arra azonban ügyeljünk, hogy csínján bánjunk vele. Használjunk belőle keveset, és akkor lesz tökéletes.
