Regionális munkaerőpiaci fórumot rendeztek kedden a Miskolci Egyetemen, amelynek témája a társadalomtudományi, a bölcsészettudományi és a pedagógiai képzések folyamatos megújítása, az aktuális munkaerőpiaci trendekhez igazodva. Mint elhangzott, az intézmény a hallgatóik gyakorlati tudásának a munkaerőpiaci elvárásokhoz való igazítása érdekében rendkívül fontosnak tartja az egyeztetéseket a leendő, potenciális munkaadókkal. 

Horváth Zita rektor a fórumot megnyitó beszédében elmondta, hogy a gyakorlatban nem igazolódott be az a korábban, még kormányzati szinten is megfogalmazott vád, hogy az egyetemek humán szakjain leginkább diplomás munkanélkülieket képeznének, és hogy nincs relevanciája annak a tudásnak a munkaerőpiacon, amelyet az egyetemek nyújtanak a hallgatóknak. Tapasztalata szerint, az utóbbi években készült adatalapú elemzések egyértelműen cáfolják ezt a hiedelmet. Ma már lekövethető, hogy egy diplomás fiatal hol, milyen szektorban, milyen pozícióban helyezkedett el. A kutatások és a lekövetés révén elmondható, hogy átlagosan két-három hónap alatt sikerül elhelyezkedniük a bölcsész diplomával, humán végzettséggel rendelkezőknek is, diplomás munkakörökben. Nagyon sok munkahely van, amely igényli is azt a generalista tudást, azokat a kompetenciákat, amelyeket egy bölcsész társadalomtudós meg tud szerezni a képzése során. 

A rektor hangsúlyozta, hogy a világ valóban átalakul és ezt az átalakulást az oktatásban is le kell követni, de mind máig megvannak azok a fogadóintézmények, a levéltáraktól a könyvtárakon át a múzeumokig, amelyek igénylik, most és a jövőben is, azokat a szakembereket, akik tudnak például latinul, ógörögül vagy járatosak a germanisztikában. Ez nem jelenti azt ugyanakkor, hogy ne kellene új kompetenciákkal is felruházni a diákokat a humán szakterületeken.  

Horváth Zita kifejtette, hogy a Miskolci Egyetem kifejezetten törekszik arra, hogy folyamatosan áttekintse és frissítse a képzését. Ennek érdekében együttműködnek a gazdasági szereplőkkel, a helyi munkaadókkal, hogy a XXI. századnak megfelelő, piacképes tudást adjanak át. Ez azért is fontos, mert maga az egyetem is versenyben van a hallgatókért, akik szívesebben választanak olyan képző intézményt, amelyből kikerülve sikeresen helyezkedhetnek el. 

„Hallgatók nélkül nincs egyetem. Ezért nekünk olyan képzéseket kell biztosítanunk, hogy megérje a fiataloknak ide jönni, és amikor eljutnak a diplomaszerzésig, akkor is azt gondolják, hogy a választásuk megfelelő volt. Ezért indult el egy minden képzési területünket átfedő munka, amely célja az adott terület munkaerőpiaci kompatibilitásának felmérése. Ennek részét képezi, hogy az adott szakokhoz leginkább illeszkedő munkaerőpiaci szereplőket invitálunk egy-egy beszélgetésre, ahol tisztázzuk, mik az elvárásaik, mi az, amit tanítani kell vagy kellene ahhoz, hogy a nálunk végzett hallgatóknak munkahelyet kínáljanak. Ezek alapján tudjuk a képzéseink finomhangolását elvégezni” – ismertette a rektor.  

Vanó Renáta, az Oktatási Hivatal Felsőoktatási elnökhelyettese megerősítette, hogy szó sincs arról, hogy a felsőoktatási intézmények diplomás munkanélkülieket bocsátanának ki. Az Oktatási Hivatal évek óta adatalapú elemzéseket végez, sőt, egy integrált rendszerben nyomon követik a diplomások elhelyezkedését is – anonim módon -, amely alapján kijelenthető, hogy a friss diplomások döntő része két-három hónapon belül el tud helyezkedni, diplomás munkakörben, megfelelő pozíciókban és bérszinten. 

„Az elemzéseink és kutatásaink azt mutatják, hogy például a bölcsészettudományi képzési területen a nyelvszakosok nagy része IT (informatikai) területen helyezkedik el. Ebből az következik, hogy az ógermán és ószláv nyelvek mellett lehet, hogy üzleti- vagy IT-angolt is oktatni kell. Az alap tananyagok mellé érdemes behozni olyan specializációkat, olyan gyakorlatigényes elemeket az oktatásba, amelyek a hallgatóink egy részét felkészíti a klasszikus bölcsészettudományi ismeretek mellett a munkaerőpiac bizonyos elvárásaira is” – tudatta Vanó Renáta. Hozzátette, ez igaz a társadalomtudományi és egyéb területekre is, ahol szinte rögtön kikerülnek a munkavállalók a terepre. Ott hamar kiderül, milyen kompetenciákra van szükségük egy adott munkához.  

„A munkaadók visszajelzést adhatnak az egyetemnek arról, milyen hard- vagy soft skillekre van szükségük a leendő munkavállalóiknak, mit kell megtanulniuk a képzésük során. Ezért fontos, hogy ezek a kapcsolatok meglegyenek és működjenek. Az egyetem, ha minden kívánságnak nem is tud megfelelni, de lényeges elemeket beépíthet a tantervekbe. Ezért is fontosak az ilyen fórumok, találkozók” – mondta az elnökhelyettes, aki felhívta a figyelmet az Oktatási Hivatal kutatásaira és a www.diplomantul.hu oldalra, ahol akár egyetemre, szakra lebontva visszakereshetők a diplomások pályakövetési adatai.