Ugrás a tartalomra

Magyarország 2030 – „nem leszünk gazdagabbak megfelelő színvonalú oktatás nélkül"

Kujan István
Utoljára módosítva
2022. március 02. szerda 14:18
Valóban együttműködő közösségek megteremtése, rendezett és fenntartható, polgári élet kialakítása, és az oktatás mint a legfontosabb kitörési pont fejlesztése – ilyen utat lát hazánk felemelkedésére az Egyensúly Intézet. Az új agytröszt (think thank) könyvben foglalta össze a víziót, amit kedden a miskolci közönség elé tártak. A MAB Székházban megtartott esemény egyben a Demokratikus Közéleti Akadémia első rendezvénye is volt.
Fotók: Juhász Ákos

A könyv szerzői – ahogy azt a kötet egyik szerkesztője, Boros Tamás politológus is hangsúlyozta a keddi, bő egyórás fórumon – nem vágyvezérelt víziót kívántak az olvasók elé tárni; nem arról értekeznek, ők milyennek szeretnék látni Magyarországot 2030-ra – sokkal inkább egy cselekvési tervet írnak le. Két dolgot fontos már itt megjegyeznünk:

1. a helyzet- és jövőképet adatokra, statisztikákra alapozzák, ami erősíti az objektivitást, a távolságot a politikai pártoktól

2. ehhez szorosan kapcsolódik a második megállapítás: ahogy Boros Tamás beszélgetőpartnere, Fazekas Csaba történész, egyetemi docens is rámutatott, a könyvben nem találjuk meg egyetlen párt nevét sem, nincs „orbánozás", „gyurcsányozás". (Erre egyébként a beszélgetés során is ügyeltek.)

A Magyarország 2030 az Egyensúly Intézet nevű új agytröszt jövőorientált, alternatív politikai-gazdasági-társadalmi víziója, melyet az Osiris Kiadó és az Egyensúly Intézet közösen jelentetett meg 2020-ban. A könyv szerzői teljes szabadságban, a létező pártnarratíváktól és politikai napirendtől függetlenül, pénzügyi és hatalmi befolyástól mentesen alkották meg víziójukat a közeljövő Magyarországáról. Elméletileg és módszertanilag megalapozott, tényekre épülő, a gyakorlatban hasznosítható jövőképet igyekeztek alkotni. Hosszútávra előretekintő, de hazánk gazdasági, földrajzi, társadalmi és politikai adottságaiból kiinduló, vagyis realista cselekvési tervet, amely kijelöli az utat egy sikeresebb jövő felé.

Helyzetkép

A beszélgetésből megtudhattuk (a könyv nyilván bővebben kifejti), hogy Magyarország sokat fejlődött a rendszerváltás óta, ugyanakkor látni kell: a versenytársakhoz képest azonban nem kellő mértékben. „Középszerű" – helyezett el minket Boros az országok versenyében, a szót nem pejoratív értelmében használva, sokkal inkább rámutatva: a középmezőny azt jelenti, hogy nincs éhezés, de Ausztriát sem tudtuk utolérni.

Az Egyensúly Intézet igazgatója nem tartja megalapozottnak, hogy ez földrajzi determinizmus lenne – nem a félperiféria-helyzetünk határozza meg az ország fejlettségét. Példaként a finneket említette meg. Miért nem sikerült tehát nekünk az áhított felemelkedés?

Képzés és megbecsültség

Boros maga is elismerte: tudja, hogy már előttük is sokan feltárták, de attól még igaz: a legfőbb üvegplafon, hogy miért nem teljesít úgy Magyarország, ahogy várnánk, az oktatás helyzete. És ebben benne van a képzési rendszer, a kompetenciák erősítése, a szellemiség, meg persze a tanárok képzése és megbecsültsége.

– Be kellene végre látni, hogy nem leszünk gazdagabbak megfelelő színvonalú oktatás nélkül – mondta ki a szakember.

Azt mondják a könyv szerzői, hogy a tiszta Magyarország, a magyarok közössége és az okos nemzet alappillérére attraktív, az ország boldogulását segítő szakpolitikákat lehet felépíteni. Amiben az oktatás fejlesztése ugyanúgy fontos szerepet kap, mint például a pozitív nemzettudat (büszkék vagyunk az értékeinkre, nem valakikkel szemben határozzuk meg magunkat), az okos megoldások alkalmazása, a tiszta és rendezett viszonyok.

Konfliktusok

Egy pozitívabb jövőképet vázolt fel 2020-ban kiadott könyvében az Egyensúly Intézet – még úgy is ez a végkicsengés, hogy a szerzők pontosan tisztában vannak vele: jöhetnek olyan világesemények, amik felgyorsíthatják, más útra terelhetik a folyamatokat. Előbbire jó példa a digitalizációt felgyorsító koronavírusjárvány. És bár nem jósok a szerzők, mindenesetre két évvel ezelőtt leszögezték: az államoknak a jövőben sokkal egyértelműbben állást kell foglalniuk a konfliktusokban; erre vannak kényszerítve. Azt mondják, 5-8 év múlva Kínával kapcsolatban kell majd ugyanúgy megfogalmaznunk álláspontunkat, mint most Oroszország kapcsán.

Boros Tamás és Fazekas Csaba a Miskolc Televízió stúdiójában is beszélgetett a vázolt jövőképről, ezt a Kilátó című műsorban tekinthetik meg szerdán 18:25-től.

A DEKA 2022 vendége legközelebb, március végén Csizmadia Ervin lesz, de tavasszal érkezik még a tervek szerint Lakner Zoltán is. A nyári szünetet követően, az őszi etapban pedig Kéri Lászlóval, Somogyi Zoltánnal és Majtényi Lászlóval találkozhatunk majd Miskolcon.

További hírek

Olvasnivaló

Programok

Jelenleg nincsenek programok!