A "Budapest válik most mozgalmunk központjává" (Freud, 1918) című tárlat korabeli dokumentumokon keresztül mutatja be, hogy a bécsi egyetemi évei után a századfordulón Budapesten letelepedett Ferenczi Sándor hogyan alakított ki párbeszédet a pszichoanalízis, az irodalom, a művészetek és a társadalomtudományok között, kapcsolódva a nyugatos írónemzedék ikonikus alakjaihoz mint Ignotus, Karinthy, Márai, Kosztolányi, Krúdy vagy a Nyolcak festőcsoportjához tartozó Berény Róberthez.

"Ferenczi a pszichoanalízis számára megragadta az orvosi területeken kívüli fórumokat, a Társadalomtudományok Szabadiskoláját, a Galilei-kört és a Nyugat folyóiratot. Mindezek hátterében a kiállításon megelevenednek a polgári Budapest egészségügyi viszonyai, tudományos élete, Ferenczi munka- és lakóhelyei, valamint a pszichoanalízisnek helyt adó intézmények, épületek, jelezve, Budapest miként vált a pszichoanalízist a világon először befogadó, a kávéházi kultúrában is megjelenő fővárossá" - olvasható a szervezők közleményében.

A kiállítás a Ferenczi Sándor Egyesület és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár szervezésében valósul meg, a Budapest 150 emlékév részeként, a Pro Cultura Urbis Közalapítvány támogatásával. A tárlat kurátora Mészáros Judit. A nemzetközi hírű pszichoanalitikusnak emléket állító kiállítás január 12-ig tekinthető meg a központi könyvtár Átriumában - közölte az MTI.

(A Ferenczi-örökség miskolci ápolása kapcsán egyebek mellett ITT írtunk korábban.)