„Lépjünk egyet az emlőrák ellen” elnevezésű sétát és szakmai programot szervezett kedden a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórházzal együttműködésben a Miskolci Egyetem Egészségtudományi Kara. Október a mellrák elleni küzdelem hava, így ez a hónap a preventív szemléletű munka erősítésével és támogatásával telik. Ehhez a hagyományhoz csatlakozott tavaly a Miskolci Egyetem. A tavalyi rendezvény nagy sikerén felbuzdulva idén már másodjára rendezték meg a rózsaszínű sétát.

 „Az emlőrákot az Egészségügyi Világszervezet a nők körében leggyakrabban előforduló rosszindulatú daganatos betegségeként tartja számon. Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai szerint évente átlagosan több mint hétezerötszáz nőnél, és hozzávetőlegesen százötven-kétszáz férfinél diagnosztizálják a betegséget” – mutatott rá megnyitó beszédében dr. Kiss-Tóth Emőke, a Miskolci Egyetem Egészségtudományi Kar dékánja. „Mi azt tartjuk, ami a tudomány állása szerint is igazolt tény, hogy az idejében felfedezett emlőrák jó eséllyel, és ténylegesen gyógyítható. Ezért a megelőzés fontosságára helyezzük a hangsúlyt, és az emlőtudatosság kialakítását hirdetjük” – emelte ki a dékán. Arra hívta fel a figyelmet, hogy nők esetében húszéves kor fölött érdemes havonta emlővizsgálatot tartani, elváltozás esetén pedig orvoshoz fordulni. Kiemelte, hogy a megelőzésnek bizonyítottan hatásos módszerei a népegészségügyi mammográfiás szűrővizsgálatok. „A sétával az a célunk, hogy a lehető legtöbb emberhez eljuttassuk azt az üzenetet, hogy az egészséges életmóddal csökkenteni lehet a daganatos megbetegedések kialakulási gyakoriságát, ugyanakkor növelni lehet a gyógyulás esélyét, továbbá az, hogy erősítsük a jelenleg beteg nők gyógyulásba vetett hitét” – mondta dr. Kiss-Tóth Emőke.

Dr. Révész János, a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház főigazgatója elmondta, hogy hazánkban a nők viszonylag széles köre érintett a betegséggel. Jelenleg megközelítőleg harminchat-harmincnyolc ezer nő áll aktív kezelés alatt, és ezzel egyidejűleg megközelítőleg százezer azoknak a hölgyeknek a száma, akik gondozás alatt állnak. Utalva a dr. Kiss-Tóth Emőke által említett adatokra kifejtette, hogy az évente újonnan regisztrált emlődaganatos betegek száma nagyjából stagnál, vagyis érdemben nem növekszik és nem is csökken, és körülbelül kétezer beteget veszítenek el, ami az újonnan diagnosztizált betegek körülbelül huszonöt százalékát teszi ki. „Valójában azonban a jelenkor tudományos eredményei alapján indokolatlan ennyi beteg elvesztése, hiszen az emlőrák jól szűrhető, korai stádiumában jól diagnosztizálható, s a betegség jól gyógyítható” – mutatott rá. A főigazgató szintén felhívta a figyelmet a szűrés fontosságára, mely jól szervezett, ellátott a megfelelő infrastruktúrával, és rendelkezésre áll a humánerőforrás is. Megjegyezte, hogy napjainkban a tüdő- és emlőtumorok leletezése terén a kopogtat a jövő, a Mesterséges Intelligencia bevetése, amelynek révén csökkenthető a hibahatár és a humán erőforrás leterheltsége. 

Gál Imre, a Magyar Rákellenes Liga elnökhelyettese a megelőzés, az egészséges életmód, a rendszeres mozgás és a szűrés fontosságát hangsúlyozta. Beszélt továbbá a civil szervezetek szerepéről a rehabilitációban, amely elsősorban a mentális támogatásban lehet a rászorulók segítségére. 

A séta után a szakmai programok következtek. Az esemény fővédnöke Prof. Dr. Horváth Zita, a Miskolci Egyetem rektora és dr. Révész János volt. A programok megvalósításában az egyetem együttműködő partnere a vármegyei kórház szakmai támogatása mellett a Mellrákinfó Egyesület és a Magyar Rákellenes Liga volt. Az előadások a megelőzés fontosságáról és a diagnosztikai lehetőségekről szóltak, de az érdeklődőknek bemutatták az emlő önvizsgálatának helyes módját is.

1