A kontinensen az energiaválság miatt döntően erősödött az igény az alternatív megoldások iránt. Ugyanakkor kiutat jelenthetnek Magyarország számára annak kedvező geotermikus adottságai: leginkább a föld hőjének hasznosításában gondolkodhatunk – állapították meg a szakemberek a rendezvényen. A geotermia felhasználási módjairól tartott szakmai fórumon térségünk természetföldrajzi adottságait körbejárva a SZTFH stratégiai elnökhelyettese rámutatott: a  geotermikus energia minél szélesebb körű alkalmazásával hosszú távon erősíthetjük Magyarország energiaszuverenitását.

– Jelentős kihasználatlan kapacitással rendelkezik az ország, ezért szemléletváltásra van szükség. Ennek érdekében márciusban új szabályozási rendszer lép életbe, ami segíti az önkormányzatokat, a vállalatokat és a szakembereket a geotermikus beruházásokban, ugyanakkor hozzájárul ahhoz, hogy a fejlesztések hosszútávon fenntarthatók legyenek – hangzott el Gonda Bencétől a Vármegyeházán, ahol arról is beszélt, hogy habár hazánkat az Európai Unió első öt legnagyobb ilyen tartalékával rendelkező állama között találjuk, mindannak kiaknázásával messze nem állunk ennyire kecsegtetően. Emlékeztetett: az évtized végéig harminckétezer milliárd forintnyi támogatás érkezik majd ebbe az ágazatba Európa-szerte.

Hozzátette: a bonyolult szabályozási rendszer nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, mert nem mindig számolt a beruházóknál jelentkező kockázati elemekkel – az átfogó finanszírozási rendszerben éppen ezért innentől olyan szoros partnerségeket kell kialakítaniuk az állami és piaci szereplőknek, mely egy átfogó klímavédelmi akciótervbe is illeszkedik. Ennek mentén a balneológiai felhasználástól kezdve a mezőgazdaság területén át egészen az ipari parkok ellátásáig és a távhőszolgáltatók üzemeltetéséig bezárólag kell kijelölni az újrarajzolt horizontot.

Mivel a különböző léptékben megvalósítható beruházások spektruma rendkívül széles (egy-egy önkormányzati ingatlan esetében például a teljes energiafelhasználást is ki tudná váltani) így mélységében is érdemes átlátni a száraz szabályozást. Káldi Zoltán szerint elsődleges célkitűzés, hogy a folyamat egyszerűsödjön, s ne hátráltassák a különféle engedélyeztetések a feltárásokat. De legalább ennyire lényeges szempont az is – miként az országos bányakapitány fogalmazott –, hogy az „ügyeskedőket” kizárják a programból, vagyis egyetlen olyan tőkeerős cég se halmozzon föl fúrásra váró területeket, melynek szándékai alapvetően annak továbbértékesítése és az azzal való nyerészkedés.

A hatóság földtani igazgatójának meglátása, hogy a geotermia nem csupán a víz-, hanem egyre inkább a hőgazdálkodást érintő tényezővé vált térségünkben – éppen ezért nem megkerülhető a fenntarthatóság kérdése. Fancsik Tamás szerint a termálvíz talajrétegekbe történő visszasajtolása nélkül máskülönben évtizedes távlatban fog elfogyni alólunk vízkincsünk. Az igazgató végezetül felhívta a figyelmet: az Országos Geotermikus Rendszer (OGRe) felületén minden részletes információ megtalálható az új keretrendszerről és a fejlesztési lehetőségekről. A szakemberek a jövőben úgynevezett adatcsomagokat is létrehoznak majd, melyek mankót jelenthetnek a geotermikus projekt tervezése során a beruházóknak.