A miskolci közgyűlés tavaly nyár elején döntött arról, hogy kiemelt fejlesztési területté nyilvánítja a kohászat délnyugati részét, és ekkor hagyták jóvá a telepítési tanulmánytervről és a kapcsolódó településrendezési és tervezési szerződésről szóló javaslatot is. Szunyogh László főépítész azzal indokolta meg az előterjesztést, hogy hosszú évtizedek óta nem szabályozták megnyugtatóan a településrendezési tervet, ami akadálya a telekalakításoknak. Márpedig több mint százötven tulajdonos gazdálkodik egy nagy és osztatlan közös ingatlanon, ami gyakorlatilag ellehetetleníti, hogy hitelt vegyenek fel vagy fejlesztési forrásokra pályázzanak. Ehhez saját helyrajzi számmal kell rendelkezni.

- A terület "több évtizede keresi a sorsát", miután "a településtestet 120 éven keresztül éltető Vasgyár a maga fénykorában zárványként működött" - fogalmazott Szőke László vezetőtervező azon a lakossági fórumon, amelyen az érintett cégek vezetői vettek részt. Hozzátette, hogy a zárványt ma már semmi nem indokolja, "feloldani" pedig úgy lehet, hogy a területen belül átvezetőutakat hoznak létre. Ilyen az észak-déli irányban a Kiss Ernő utcát a vargahegyi úttal összekötő, nehézgépjárművek számára is alkalmas út, valamint kelet-nyugati irányban a Tatár utcát a Vasgyári utcával összekötő gyűjtőút. Ha ezek rendelkezésre állnak, akkor a „peremeken” lévő területek építési telekké alakulhatnak. A benti részeken viszont a meglévő és új kiegészítésekkel a területet behálózó mellékutak magánúttá alakítása és azok közúti kapcsolatának biztosítása teszi lehetővé az építési telkek kialakítását.

Továbbra is megtartják a fő vasúti nyomvonalat, ami a kohászat területén keresztül a DIGÉP-ig vezet, illetve visszaállítható a mexikóvölgyi bányáig is.

Az önkormányzatot a délnyugati részen működő vállalkozások képviselői keresték meg azzal, hogy a "leváláshoz" készítsen el egy szabályozási tervet - idézte fel Szunyogh László főépítész a fórumon. Kiemelte azonban, hogy a város a módosításnál messzemenőkig figyelemben tartja, hogy a többi területet se lehetetlenítsék el. Hozzátette, a közforgalom számára megnyitott magánutak kijelöléséhez kérni fogják az érintett cégtulajdonosok hozzájárulását - amint ez megvan, a közgyűlés elé terjesztik a tervet. A főépítész rámutatott, a vállalatok érdeke is az, hogy megvalósulhasson a módosítás, hiszen amennyiben úton elérhetővé válik egy telek, le lehet választani, és önálló helyrajzi számot kaphat.

A megjelent cégek képviselői alapvetően üdvözölték a tervmódosítást, hiszen - jelezték többen - ez az ő érdekük is, mert egyébként nehéz a pályázás, önerőből pedig nem tudnak folyamatosan fejleszteni. Kérdéses volt azonban számukra, hogy például később, a felszámolás alatt álló cégek részéről ki és hogyan fogja aláírni a szükséges dokumentumokat. És arról is meg kell majd állapodniuk, hogy ki kezeli a magánutakat.

A város célja mindenesetre egyértelmű: ahogy Szunyogh László fogalmazott, "levegőhöz kell juttatni" a területet, hogy normálisan tudjon működni. Ehhez a városvezetés mindent megad, de a cégekre, az együttműködésükre is szükség van, hogy valóban fejlődni tudjon az iparterület.