Harmincöt éves jubileumát ünnepli az Alkotmánybíróság
Sulyok Tamás köztársasági elnök "Az alkotmánybíróságok működésének korszakai - kihívások és válaszok" című konferencián kiemelte: a testület nemes céljaihoz méltóan sikeresen őrködik az alkotmányos rend felett, biztosítja az alapvető jogokat, a hatalom végső korlátjaként pedig megóvja a demokratikus jogállamot - adta hírül közleményében az MTI.
A köztársasági elnök hozzátette, az Alkotmánybíróság a nemzet alaptörvénybe írt értékeit képviseli és oltalmazza. Irányt mutat és gátat szab az újabb kihívásokkal szemben, amelyek a technológia robbanásszerű átalakulása következtében szélsőséges ideológiák terjedésével érik a társadalmunkat, jogrendszerünket.
Az Alkotmánybíróság történetét ismertetve Sulyok Tamás kiemelte: a demokratikus jogrendszer kiépítése az Alkotmánybíróság nélkül hazánkban aligha lett volna kivitelezhető és értelmezhető. A rendszerváltás kora a magyar jogtörténet mozgalmas és a magyar nemzet fontos identitástisztázó évei voltak - mutatott rá.
Ismertette, hogy az Alkotmánybíróság szakmai munkájának fókuszában az első évtizedben az állt, hogy bontsa le a rendszerváltás idején a magyar jogrendben még nagy számban fellelhető alkotmányellenes zárványokat, a jogállamisággal összeférhetetlen, még meglévő jogszabályokat.
Sulyok Tamás hozzáfűzte, tevékenységén keresztül a testület egy további magasztos küldetést is teljesített: elöl járt abban, hogy reprezentálja az ország számára a jogállamiság értékének súlyát és kikezdhetetlenségét.
A köztársasági elnök emlékeztetett: 2011 áprilisában a meglévő országgyűlési felhatalmazás alapján megszületett az új alaptörvény, amely tiszta keretbe foglalta a nemzet legfőbb értékeit, hitvallását, alkotmányos és nemzeti identitásunk gerincét.
Az alaptörvény elfogadásával Európa legújabb alkotmánya született meg, védelmének legfőbb szerve pedig az Alkotmánybíróság. Az alaptörvény elfogadásával a hazai Alkotmánybíróság alapjogvédelmi eszköztára jelentősen kibővült - hangsúlyozta.
Az Alkotmánybíróság szervezete tovább erősödött, létszáma 11-ről 15 főre emelkedett, a bírák hivatali idejét 12 évre növelték, és az újraválaszthatóságukat eltörölték. A testület elnökét az Országgyűlés az összes képviselő kétharmadának szavazatával közvetlenül választja. Mindezek a függetlenség és hatékonyság biztosítékai egyszerre - közölte.
Beszámolt róla, hogy az Alkotmánybíróság megváltozott alapjogvédelmi potenciálja és az európai jogi kollíziós kérdésekben adott megoldásai a magyar testületet a 2010-es évek végére az Európai Unió mértékadó alkotmánybíróságainak sorába emelte. Olyan nemzeti intézménnyé vált, amely intenzív párbeszédet folytat más tagállami alkotmánybírósági fórumokkal, az Európai Unió Bíróságával.
Az Alkotmánybíróság nemcsak a legmagasabb szintű nemzeti intézmények egyike, de olyan független bírói testület, amely minden tiszteletet és megbecsülést megérdemel - emelte ki a köztársasági elnök.
