Betilthatják az ingatlanvásárlást a nem ott élők számára a kistelepüléseken
A közigazgatási és területfejlesztési miniszter az M1 aktuális csatorna csütörtök reggeli műsorában közölte, a Magyarországon működő mintegy 3100 önkormányzatból körülbelül kétezernek fogy a népessége és ezerre tehető, ahol ez a mutató emelkedik.
– Van pár száz olyan önkormányzat, amelyek számára a növekedés veszélyt jelent – vélekedett Navracsics Tibor, példaként említve a budapesti agglomerációt, a Balaton vagy a Velencei-tó környékét.
A miniszter elmondta, ezek a települések szeretnének nagyobb védelmet kapni, ehhez kapcsolódóan sarkalatos törvényben gondolkodnak.
Az egyik ilyen az ingatlan adásvételének tiltása a nem ott élők számára, de a konzultáció során szóba került az elővásárlási jog kiterjesztése, az ingatlanvásárlás, valamint a lakcímbejelentés feltételhez kötése, illetve a helyi adózási kötelezettségek megállapítása is.
Navracsics Tibor az MTI szemlézése szerint hozzátette, mindegyikhez tartozik mentességi jog. Ilyen az, hogy népcsoporttal, vallási felekezettel vagy bármilyen elkülöníthető, védelemre szoruló csoporttal szemben nem lehet hátrányos megkülönböztetést alkalmazni.
– Ezen túl pedig léteznek olyan speciális mentességi jogok, mint az adott településen születettek visszaköltözése, vagy éppen az állami közszolgáltatás céljából oda költözőké – mondta.
A miniszter rámutatott, ezekkel az eszközökkel meg lehet akadályozni a kifejezetten befektetési célú felvásárlásokat.
Kiemelte, a törvényjavaslattal azokat a helyi közösségeket is meg tudják védeni, amelyek évszázadokon keresztül őrizték a helyi hagyományokat. Példaként említette a sváb és szerb falvakat, amelyek közül sok, főként a főváros környékiek, mára elveszítették eredeti identitásukat.
Navracsics Tibor a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában arról beszélt, hogy a két héten át tartó értékvédelmi konzultáció során mintegy kétezer polgármesterrel, országgyűlési képviselővel és közgyűlési elnökkel egyeztettek.
A törvénytervezettel kapcsolatban azt mondta, a jogszabályt már a tavaszi ülésszakon elfogadhatja az Országgyűlés és az akár már nyáron hatályba léphet.
