A DAM-ról döntött a közgyűlés
Rendkívüli közgyűlést tartott csütörtökön Miskolc képviselőtestülete. A városatyák egy napirendi pontot tárgyaltak, ez a javaslat Miskolc Megyei Jogú Város építési szabályzatának módosítását foglalta magában.
Az előterjesztésből kiderült, hogy a volt kohászat százharminc hektáros területéről van szó, amelynek nagy része az acélgyártás megszűnése óta nincs hasznosítva. A mindenkori városvezetés fontosnak tartotta a terület fejlődésének elősegítését, de az eddigi próbálkozások nem vezettek eredményre. Szunyogh László főépítész elmondta, a közgyűlés korábban már döntött arról, hogy elővásárlási jog bejegyzését kezdeményezi a helyi építési szabályzatban annak érdekében, hogy a hasznosítást hatékonyabban tudják előre mozdítani. Az eljárás lefolytatása a hatóságoknál már megtörtént.
Tóth-Szántai József, Miskolc polgármestere kiemelt jelentőségűnek nevezte a terület sorsának rendezését. „Ez a terület a mi vastartalékunk, ez a mi múltunk és ez lehet a jövőnk is, hogyha okosan és jól gazdálkodunk vele az elkövetkezendő időszakban. Miskolc város vezetése bízik abban, hogy a témával kapcsolatosan egységes lesz a közgyűlés, akárcsak a múlt alkalommal, amikor október 29-én megszavaztuk a témával kapcsolatos főépítészi feljegyzést. Ezt folytatja a mostani előterjesztés” – mondta.
A napirendhez egyedül Szopkó Tibor (Momentum) önkormányzati képviselő szólt hozzá, aki elmondta, maga részéről támogatni fogja az előterjesztést, amivel kapcsolatban azonban kritikákat is megfogalmazott. Szerinte sokkal inkább településfejlesztési, mint gazdaságfejlesztési kérdések kerülhetnek szóba a DAM területének hasznosítása kapcsán, hiszen rövid és középtávon a terület az előbbire alkalmatlan. „Arra kell törekedni, hogy hosszútávon elérjük, hogy erre is alkalmassá váljon” – hangsúlyozta. Kritikaként említette meg azt is, hogy a téma fontossága ellenére csak kevés ideje maradt a képviselőknek tanulmányozni az előterjesztést.
Tóth-Szántai József válaszában leszögezte, a területen most is működnek vállalkozások, melyek az elmúlt években is több mint húszmilliárd forint értékben termeltek ott árut, amit el tudtak adni a piacon. „Azért lett ilyen gyorsan összehívva a közgyűlés, mivel a témával kapcsolatos engedélyt, ami alapján tovább léphetünk, néhány napja kaptuk meg és szerettünk volna minél gyorsabban tovább haladni a terület sorsának rendezése érdekében” – tette hozzá.
A grémium végül 24 igen, és 1 tartózkodás mellett arról döntött, hogy megalkotják az erről szóló a rendeletet.
