"Ez nem csupán fejlesztés – ez városépítés” – interjú Tóth-Szántai József polgármesterrel
Polgármester úr, a napokban jelentették be, hogy elindul Miskolc történetének legnagyobb fejlesztési programja, számos városfejlesztési projekt indul el és fejeződik be 2029-ig. Mit jelent ez pontosan?
– Valóban történelmi léptékű lehetőség – összesen 40 fejlesztési projekt valósulhat meg Miskolcon a TOP Plusz program keretében, 32 milliárd forintos, garantált forrásból. A Bükk Városa Program lényege, hogy átfogóan gondoljuk újra a város működését: legyen zöldebb, élhetőbb, emberközpontú, és gazdaságilag erősödő az otthonunk. Ezeket az elveket tükrözik a TOP Plusz projektjeink is. 40 projekt – egy jövőkép. Ezek a beruházások nemcsak infrastrukturális fejlesztések, hanem jövőformáló lépések, épp ezért a város történetében egyedülálló lehetőség arra, hogy egyszerre reagáljunk a jelen kihívásaira, és kezdjük meg a jövő Miskolcának építését.
Az első polgármesteri bejelentés 31 projektről szólt, most azonban 40 projektről beszél. Összesen hány projekttel pályázik Miskolc?
– Összesen 40 projektről van szó, a 31 csak azoknak a száma volt, amelyeket idén, március 31-ig nyújtottunk be. De van még négy közösségfejlesztést célzó, valamint további négy olyan projekt, melyet már tavaly sikerült benyújtania a városnak, és van még egy, amely felhívás hiányában csak ősszel lesz beadható. Tehát összesen 40. Ezen túlmenően vannak további tartalék projektjeink azokra a felhívásokra is, amelyeket még ki sem írtak.
Hogyan állt össze ez a 40 projekt? És miért garantált a forrás?
– Először is tisztázzuk a kereteket. A TOP Plusz (Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz) az Európai Unió és a magyar kormány által finanszírozott fejlesztési program, amely a 2021-2027 közötti Uniós programozási ciklusban támogatja a magyarországi települések és térségek fenntartható fejlődését. A program célja, hogy javítsa a helyi gazdasági és társadalmi környezetet, támogassa a városi zöld és digitális átállást, valamint fejlessze a települési infrastruktúrát és a közszolgáltatásokat. Ráadásul Miskolcnak van egy 32,25 milliárd forintos keretösszege, melyet ezekre a fejlesztésekre költhet, és bár papíron a program 2027-ig tart, ezeket a projekteket 2029-ig kell befejezni.
Másrészt a fejlesztési projektek kidolgozása egy hosszú és összetett folyamat, hiszen a városfejlesztés nem úgy működik, hogy ma kitalálok valamit, holnap megépítem és kész is vagyunk. Alapvetően minden lépésünk korábbi, hosszú távú városfejlesztési stratégiákra épül, amelyeket a város mindenkori vezetése időről időre felülvizsgál. Ezen stratégiák célkitűzéseiből keletkeznek a konkrét fejlesztési projektek, vagyis ennek okán az egymást követő városvezetések egy jó darabig hasonló mezsgyén haladnak. És ez jól is van így, hiszen egy város olyan, mint egy nagy hajó, nem lehet a kormánykereket össze-vissza rángatni, hiszen akkor felborul. Épp ezért nem értem, amikor az a kritika ér, hogy más tollával ékeskedem, mivel ezeket a projekteket még az előző városvezetés találta ki.
És nem ők találták ki? Nem ékeskedik más tollával?
– Egyrészt Miskolc ékessége a lényeg, nem az enyém, vagyis nekem teljesen mindegy, ki hozza a jó és megvalósítható ötleteket. Másrészt pedig, ha így nézzük, mindannyian a Kriza Ákos-féle városvezetés által elfogadott Integrált Városfejlesztési Stratégiából dolgozunk, nyugodjék békében. Az előző városvezetés idejében a 2021-27-es időszakra kidolgozott Fenntartható Városfejlesztési Stratégia ennek az Integrált Városfejlesztési Stratégiának a tovább gondolása. Ráadásul azokat a projekteket, amelyeket az egykori polgármester úr elindított, azokat Veres Pál polgármester úr idején valósították meg, amit pedig Paliék kezdtek el kidolgozni, azt most mi pontosítjuk, dolgozzuk tovább. Ez egy normális világban így működik, és ez így számomra sokkal inkább az érintettek dicsérete, nem pedig a kritikája.
Ezek szerint változatlanul hagyták az előző városvezetés terveit?
– Korántsem. Számos helyen be kellett avatkozni, mert hiába voltak az elődöm által vallott célok és értékek helyesek, ha a mögötte álló politikusok sok esetben alacsony színvonalú, vagy átgondolatlan projektekké lobbizták szét azokat. Sok projektötletet kellett rendbe tenni, össze nem tartozó elemeket szétszedni, összetartozókat összekapcsolni, és egy koherens rendszert alkotni belőlük a Bükk Városa Program mentén. A legnagyobb kihívás a projektcsomag optimalizálásán túl az volt, hogy a projektek nagy része csak projektötlet szinten állt, ténylegesen kidolgozott, részletes tartalom nem volt mögötte. Nézze, én más politikai közegből jövök, de Veres Pállal egyetértettünk abban, hogy Miskolc jövője az élhetőségen, a fenntarthatóságon, a tudásra épülő gazdaságon, a modern iparfejlesztésen és az összefogáson múlik. Ezeket tartottuk szem előtt a tervek rendbe hozásakor, mert amit most csinálunk, az nem csupán fejlesztés – ez városépítés.
Ezek kétségkívül szép gondolatok, de konkrétan milyen területeket érintenek a projektek?
– A projektportfóliót úgy állítottuk össze, hogy lefedje a városi élet szinte minden fontos területét. A közlekedési beruházások a városi közlekedés biztonságát és hatékonyságát növelik – utak, csomópontok, gyalogos és kerékpáros infrastruktúra újul meg. Emellett nagy hangsúlyt kapnak az oktatási és szociális intézmények: óvodák, iskolák, közösségi központok korszerűsítése, valamint pédául a tapolcai orvosi rendelők korszerűsítése is elindul majd. Kiemelt figyelmet fordítunk a közterek, játszóterek, sportpályák és parkok fejlesztésére, a zöldfelületek bővítésére. A program fontos eleme a turizmus élénkítése, illetve a gazdaságfejlesztés – az iparterületek fejlesztése, a vállalkozások támogatása, a városi infrastruktúra erősítése. Minden városrész részesül ezekből: Martinkertvárostól az Avason át Lyukóvölgyig, így válik a fejlesztés valóban közös üggyé. Abban hiszünk, hogy így lesz Miskolc egy büszke, erős város.
Ez témájában és területileg is nagyon szerteágazó terv. Ki és hogyan lesz képes megvalósítani ezeket a projekteket?
– Fontos látni, hogy az önkormányzat nemcsak kedvezményezettje ezeknek a forrásoknak, hanem a megvalósítás felelőse is. A város saját hivatali, műszaki és fejlesztési csapata külső szakértőkkel megerősítve dolgozott azon, hogy ezek a projektek valóban életképesek legyenek, de még ennél is többre lesz szükség a jövőben. A cél ugyanis nem csupán a pénz elköltése, hanem a minőségi, fenntartható városfejlesztés, amihez speciális szaktudás kell.
Igen, korábban is beszélt már arról, hogy ez egy szakma. Lesz tehát Miskolcnak önálló városfejlesztési csapata?
– Nem titok, hogy ez a célom, hiszen már tavaly októberben, a Bükk Városa Program bemutatóján is erről beszéltem. Miskolc most egy új korszakot nyit, és én egy kézben szeretném tudni a város és a gazdaság jövőjét. Abban hiszek, hogy magas színvonalú szakmai munkát magas színvonalú szakemberektől lehet elvárni, mert csak így lesz Miskolc újra nyertes. És a felelősségünk nagy, hiszen most dől el, milyen lesz Miskolc 2030-ban.
Ha ki kellene emelnie mondjuk három projektet, amelyeket legfontosabbnak tart, melyik lenne az?
– Lehet inkább öt?
Legyen öt!
– Csak azért mondom, mert épp öt „zászlóshajó-projektünk” van, amelyek méretüknél, hatásuknál és szimbolikus erejüknél fogva is vezetik a teljes programot. A Szent István tér átalakulása nemcsak fizikai értelemben újítja meg a város központját, hanem új városi identitást is teremt: a Szinva ismét láthatóvá válik, új közösségi terek és rendezvényhelyszínek jönnek létre.
Az avasi lakótelep köztereinek fejlesztése visszaadja a városrész önbecsülését, és évtizedes lemaradást pótol.
A Szentgyörgy–Klapka–Pattantyús útvonal felújítása jelentős mértékben javítja az avasiak hétköznapi közlekedését, és szorosabban integrálja az Avas térségét a város vérkeringésébe. A Szinva Zöld Folyosó a város első, valóban összefüggő, természetközeli, kerékpáros és gyalogos tengelye lesz, amely a közlekedésen túl a „természet a városban” élményt is új szintre emeli. A Zöld Kör pedig egy teljesen új, okosan szabályozott forgalmi rendszerrel teszi gördülékenyebbé és zöldebbé a belvárosi közlekedést. Rá is fér. Ezekért is mondom, hogy új fejezetet nyitunk most Miskolc történetében.
Az imént a célok között egymás után említette a fenntarthatóságot, a zöld gondolatot, aztán pedig a gazdaság- és iparfejlesztést. Nem állnak ezek szemben egymással?
– Ez nem egy vagy-vagy, hanem egy is-is helyzet. Nem lehet fenntartható gazdaságot építeni a környezet rombolásával, és nem lehet fenntartható várost létrehozni gazdasági alapok nélkül. Nézze, Miskolc történelmi iparváros, de most újra kell definiálnunk önmagunkat: tudásalapú gazdaságra, innovációra, korszerű iparra és zöld technológiákra építkezünk. Itt az ideje, hogy ne csak a múltunkra legyünk büszkék, hanem a jövőnkre is. A fejlesztések célja tehát nem a látvány, hanem az, hogy egy olyan Miskolcot építsünk, ahol a gazdaság, az ökológiai egyensúly és az emberi életminőség nem kioltják, hanem erősítik egymást. És ez nem politikai kérdés. A friss levegő nem kérdezi meg, hova húztuk az ikszet, mielőtt belélegezzük. A tiszta víz sem, mielőtt megisszuk. Ez mindannyiunké, mindegy honnan jövünk, hová megyünk. Én mindig azt kérem: nézzék azt, amit teszünk. A zöldet, amelyet létrehozunk, a buszokat, amelyeket lecserélünk. Azokat a vendégeket, akik a zöld miatt jönnek Miskolcra. Ez nem propaganda, ez a valóság. És még nagyon az elején vagyunk, de tudom, hogy jó úton járunk.
Ha egyetlen mondatban kellene összefoglalni, mit jelentenek ezek a projektek a Bükk Városa Program végrehajtásában, mit mondana?
– Azt, hogy végre elkezdtük felépíteni azt a Miskolcot, amelyben a fiaink és lányaink is itthon akarnak majd maradni – nemcsak azért, mert itt születtek, hanem mert úgy érzik, hogy ez a város értük van, és velük épül. A Bükk Városa Program éppen ezért már nem csak egy ígéret – ez itt már a megvalósulás kezdete.