Ha a címzett nem veszi át a leveleket a postai értesítés ellenére sem, a küldemény – egy idő után - kézbesítettnek minősül. Ezt az úgynevezett „kézbesítési fikció”jogintézménye eredményezi. Korábban a „kézbesítési vélelem” kifejezést használta a jog, azonban jelenleg a „kézbesítési fikció” megnevezés a hivatalos.

A kézbesítési fikció a hivatalos eljárásokban alkalmazandó.

Legfontosabb szabály, hogy ha a címzett a hivatalos küldemény átvételét megtagadja, akkor a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni az iratot.

A másik eset, hogy ha a feladóhoz postai "nem kereste" jelzéssel érkezik vissza a címzettől a küldemény, akkor az iratot a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni. Ez azt jelenti, hogy ha a második postai értesítés ellenére sem veszi át a címzett a hivatalos iratot, elkezdődnek a határidők (ellentmondási, fellebbezési, nyilatkozattételi határidők) akkor is, ha a küldemény tartalmát a címzett ténylegesen nem ismeri meg.

Így a közjegyző előtt indított fizetési meghagyásos eljárások esetében is igen fontos, hogy a levelek átvételre kerüljenek. A fizetési meghagyással szemben 15 napon belül a kötelezett ellentmondással élhet. Ha ezt nem teszi meg, akkor a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, és ugyanúgy végrehajtható, mint a jogerős ítélet.

Lehetőség van a kézbesítési fikció megdöntésére, de csak kivételes esetben: ha nem szabályszerűen történt a kézbesítés, esetleg a címzett önhibáján kívüli okból nem tudta átvenni a levelet.