A jogász válaszol: Kötelesrész a hagyatékban
Miskolci olvasónk levelében leírta, hogy édesanyja végrendeletet alkotott, melyben távoli rokonát nevezte meg örökösének. Nemrég elhunyt édesanyja, és most lesz a hagyatéki tárgyalás. Kérdezi levélírónk, hogy ő, mint egyetlen gyermek örökös, jogosult-e bármilyen juttatásra a hagyatékból?
A kötelesrész az örökhagyó legközelebbi hozzátartozóinak járó minimum-juttatás, mely akkor lép életbe, ha az örökhagyó végrendeletével más személyt vagy személyeket nevezett meg örökösének.
Az öröklési jog szabályai szerint, kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát, továbbá szülőjét, ha ez a személy az örökhagyó halálakor, az örökhagyó törvényes örököse, avagy végintézkedés hiányában az lenne.
A kötelesrész alapja a hagyaték tiszta értéke, valamint az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott adományok juttatáskori tiszta értéke. Nem tartozik azonban a kötelesrész alapjához az örökhagyó által a halálát megelőző tíz évnél régebben bárkinek juttatott ingyenes adomány értéke. Szintén nem tartozik a kötelesrész alapjába, az olyan adomány értéke, amelyet az örökhagyó a kötelesrészre jogosultságot létrehozó kapcsolat keletkezését megelőzően juttatott, ezen túl, a szokásos mértéket meg nem haladó ajándék értéke.
Kötelesrész címén a kötelesrészre jogosultat, annak a harmada illeti, ami neki – a kötelesrész alapja szerint számítva – mint törvényes örökösnek jutna.
A kötelesrész kielégítésére szolgál mindaz, amit a jogosult a hagyatékból bármely címen kap, továbbá amit az örökhagyótól ingyenesen kapott, feltéve, hogy azt a kötelesrész alapjához hozzá kell számítani.
A kötelesrész kielégítéséért elsősorban a hagyatékban részesedő személyek felelnek. A kötelesrészre jogosult ez irányú igényét, a hagyatéki eljárásban érvényesítheti, vagy szükség esetén külön perben.
A leírtakból is látszik, hogy igen bonyolult jogintézményről van szó, így mindenképpen célszerű ügyvédi közreműködést igénybe venni az eljárásban.
