A kihalt tuják, a kiszáradt növények is jelzik a klímaváltozást Miskolcon

A miskolci önkormányzat MODENT elnevezésű projektje lehetőséget nyújt arra, hogy lépéseket tegyünk az éghajlatváltozásnak ellenálló zöldfelületi rendszerek kialakítására, amelyek mérséklik a város felmelegedését, egyben kielégítik a városlakók igényeit és a fenntartásuk sem jelent túlzott terhet. A város vezetői szeretnék, ha ezek a szempontok fokozottan érvényesülnének a városban megvalósuló beruházásokban és a településüzemeltetésben is, ezért egy három alkalmas konferencia sorozat első találkozóján elsősorban az önkormányzat és az önkormányzati vállalatok munkatársainak adtak az előadók szempontokat a munkájukhoz. 

Nagy Dezső az önkormányzat környezetvédelmi referense szerint Miskolc klímasemlegességi törekvései közé tartozik, hogy az éghajlatváltozásnak ellenálló zöldfelületeket is fejlessze, kiterjessze, fenntartható módon. Emlékeztetett, Miskolc bekerült az Európai Unió 100 klímasemleges városa közé, ami nem csak lehetőséget jelent a fejlődésre, hanem nagyon-nagyon sok kötelezettséggel is jár. Ezek egyik intézkedési területe a városi zöldfelületeknek a ki- és átalakítása. 

- Mindenki látja ma már, hogy a klímaváltozás mennyi mindent átalakít körülöttünk, a saját bőrén, a saját kertjén is megtapasztalja az ember azt, hogy másképpen működnek a korábban megszokott dolgok, mint eddig. A kiszáradt tuják, a kiszáradt fenyők, a kiégett gyepek, mind azt jelzik, hogy másképpen kell a zöldfelületekkel kapcsolatban gondolkodnunk Miskolcon. És ennek a gondolkodásnak az egyik iránya az, hogy olyan zöldfelületeket alakítsunk ki, hozzunk létre Miskolcon, amelyek a klímaváltozásnak ellenállnak, vagy legalább jobban alkalmazkodnak - ismertette. 

Az elmúlt években több alkalommal ültek össze a miskolci szakemberekkel hasonló témákban és történtek gyakorlati lépések is, például Miskolc főkertésze és a Miskolci Városgazda részéről, új, szárazságtűrő fafajok ültetésével, a közparkok alakításával, de szükség van a további együtt gondolkodásra, megbeszélésekre és ismeretterjesztő konferenciákra is, amelyekből mindig lehet újat tanulni. 
- Ma is itt vannak azok az emberek, azok a kollégák, akik tervezik a pályázatokat, akik konkrét terveket készítenek, akik ellenőrzik a beruházásokat, illetve a Városgazdának a munkatársai is, akik fönntartják ezeket a zöld felületeket Miskolcon. Ők mindannyian azért vannak itt, hogy ebben a szemléletváltásban részt tudjanak venni – fogalmazott Nagy Dezső. 

A rendezvény szakmai előadásait Szabó József, a GreenMérnök Kft. ügyvezetője, a FŐKERT korábbi vezérigazgatója és Somorjai-Tamássy Zsolt, a Zöldebb Városokért Kft szakmai igazgatója, a magyarországi Green City mozgalom képviselője prezentálta.

Szabó József elmondta, a mai alkalommal egy szemléletformáló előadássorozatot kezdtek el, amelynek három állomása lesz. Most a városházi hivatali kollégákat hívták meg, szeretnék elérni, hogy ők is másképpen lássák a saját munkájukat, abban tudatosabban törekedjenek a klímaszempontok érvényesítésére.
 
- Miskolccal már régi a kapcsolatunk, én már 2011-óta működöm együtt a helyi szakemberekkel, ezt szeretnénk egy kicsit felmelegíteni. Ehhez jó alap, hogy Miskolc belépett a 100 klímasemleges európai város sorába, amelyben Magyarországról csak három város, Budapest, Pécs és Miskolc szerepel. Ez igen komoly kihívást jelent, hiszen ezzel egyebek mellett vállalta a város, hogy csökkentik a széndioxid kibocsátást és növelik a zöldfelületeket, amivel javítani lehet a klímát, a klímaadaptációt. A vállalások lényege, hogy minél több zöldfelülettel tegyék élhetőbbé, fenntarthatóbbá és zöldebbé a várost. Ebben próbálunk mi segíteni, ehhez szakmai perspektívát adni. Mindennek a kiindulópontja és az egyik legfőbb gondolata az, hogy ezt az egészet csak nagyon tudatosan lehet megvalósítani – részletezte a szakértő. 

Hozzátette, nagyon jó technológiák állnak már rendelkezésre a Green City alapelvek megvalósításához. Van sok összegyűjtött nemzetközi és hazai tapasztalat és jó gyakorlat is, valamint konkrét példákon tudják bemutatni a jogszabályi környezetet is. A helyi rendeletektől, az új, zöld infrastruktúrához alkalmazkodó nemzeti és nemzetközi jogszabályi környezetig. Kiemelt cél, hogy az önkormányzat munkatársai mindenekelőtt a klímasemlegesség gondolatiságát vegyék át, a céljával azonosuljanak, és mindezt használják a munkájuk során. 

Szabó József elárulta, a következő két találkozó célcsoportjai a helyi vállalkozók lesznek, akik kertépítéssel, parkosítással foglalkoznak, valamint a saját kerttel rendelkező városlakók. Harmadszor pedig azokkal szeretnének találkozni és beszélgetni, akik lakótelepeken, társasházakban élnek, hiszen őket is körül veszik, kisebb-nagyobb zöldfelületek. Akár a balkonon, kis erkélyen, de leginkább a házak körül, ahol mindig vannak fák, bokros részek, talán kiskertek is virágágyásokkal. 

Mindegyik csoportnak más-más szempontjaik vannak, ezért a kérdéskört is másképpen kell velük körbejárni. Szabó József úgy gondolja, még egy lakótelepi lakásban élő is tud tenni a környezetért, a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodásért. Sőt, igazából sok kicsi mozaikból áll össze az egész közösség építése, felkészítése. A környezettudatosságra nevelést már gyerekkorban el kell kezdeni, és ebben is segítség, ha például ők is látják, hogy a szüleik, a felnőttek gondoznak, öntöznek egy területet, ha még oly kicsit is. Kis lépésekkel lehet nagyot alkotni.