Újjászületik a Zsófia-kilátó
Újjáépül a legendás lillafüredi Zsófia-kilátó és a Felső-hámorból odavezető 1.3 kilométeres tanösvény (leánykori nevén sétaút) is. A munkálatokra még egy GINOP-os pályázaton nyert el körülbelül 50 millió forintot az Magyar Természetjáró Szövetség és az Északerdő Zrt. A munkálatok már a Dolka-tetőn és a tanösvény bizonyos pontjain is megkezdődtek, az igazán látványos fázisok azonban csak a következő hónapokban jönnek.
- Jelenleg a kilátó alaplemezének vasszerelése, majd betonozása van folyamatban. Ezután elkészül a földszint, ami mészkőburkolatot kap, a felső két szint pedig vörösfenyőből épül fel. Az új létesítmény a régi kilátó rekonstrukciója lesz, így bár a mai kornak megfelelő műszaki megoldásokat fogunk alkalmazni, törekedtünk arra, hogy külsőleg teljesen úgy nézzen ki, mint az 1900-ban felavatott eredeti. Így például a korábbival megegyező kupola fogja majd fedni – mondta el a minap.hu-nak Bózsó Gyula, az Északerdő műszaki osztályvezetője.
Az új Zsófia-kilátó várhatóan 2022. márciusára készül el, a természetjáró szövetség és az erdőgazdaság pedig bízik abban, hogy a turisták körében ugyanolyan népszerű lesz, mint az eredeti. „Lillafürednek egykor két emblematikus építménye volt: a Palotaszálló és a Zsófia-kilátó. "Az új, közel húsz méter magas létesítmény ismét éke lesz majd ennek a turisták által egyébként is nagyon kedvelt desztinációnak” – tette hozzá.
A kezdeti évek
A Zsófia-kilátó, pontosabban a látkép, amit az 1930-as években onnan láthattunk, mindössze néhány hete szerepelt lapunk „Akkor és most..” című rovatában. Ott egyebek mellett azt írtuk, hogy 1900-ban épült, nevét a Lillafüred névadójaként ismert, Vay Erzsébet édesanyjáról Teleki Zsófia grófnőről kapta. Bózsó Gyula – aki meglehetősen mélyen beleásta magát Lillafüred és úgy általában a Bükk történetébe – úgy pontosított: a kilátót eredetileg Millennium-kilátónak hívták és csak később nevezték el Vay Béla főispán feleségéről Teleki Zsófiáról, aki egyébként a Borsodi Bükk Egylet alapító tagjaként a magyar természetjárás lelkes támogatója volt (Lányáról Vay Erzsébetről nevezték el egyébként Lillafüredet – a szerző).
- A 390 méteres tengerszint feletti magasságon álló Zsófia-kilátó nagyon jó rálátást biztosított a Palotaszállóra, a Hámori-tóra, illetve a völgykarokra: a Szinva illetve a Garadna völgyére. Éppen ezért a Dolka-tetői építmény első pár évtizedes történelme során szemtanúként figyelhette meg Lillafüred születését és felemelkedését. Sok korszakos fotó készült innen. Maksay László miskolci fényképész például innen dokumentálta végig a Palotaszálló és a hozzákapcsolódó függőkert felépülését. Ezek a felvételek még ma is nagyon különlegesek, igazi ritkaságnak számítanak – részletezte Bózsó Gyula.
Kilátó, harcálláspont, kilátó
A kilátó mindkét világégést sértetlenül úszta meg, végzete végül egy másik, Lillafüred mai arcát meghatározó építkezés lett. A második világháborút követően kezdték el építeni a hegyoldalba vájt híres, vagy inkább hírhedt Szikla nevű katonai légvédelmi harcálláspontot. „Ennek létezése nem fért össze a felette álló és igen népszerű turisztikai célponttal, ezért a Zsófia-kilátót lebontották és a helyén a radarállomás antennája állt 1989-ig” – mesélte.
Bózsó Gyula szerint, ahogyan a turistáknak, úgy az erdőgazdaságnak is régi vágya volt, hogy a kilátó újból megépülhessen a Dolka-tetőn. Az erdészek már az első építmény születésénél is ott voltak, a faanyagot a Magyar Királyi Erdőhivatal (az Északerdő egyik jogelődje – a szerző) ingyen biztosította, éppen ezért nem volt kérdés számukra, hogy a projektet a természetjáró szövetséggel együtt viszik végig.
- A szóbeszéd szerint a Zsófia-kilátó bontásakor, a maradványokat bedolgozták az antenna alapjába. Most, az építkezés előkészítésekor kiderült, tényleg így történt. Megtaláltuk az eredeti mészköveket, amelyeket ismét felhasználunk a földszint építésekor – mondta el az erdészet műszaki osztályvezetője.
Randevú egy Zeppelinnel
Kering az interneten egy felvétel, amin egy Zeppelin repül át a Palotaszálló felett. „Ez a LZ-127 Graf Zeppelin volt, ami 1929-ben Hugo Eckener kapitány vezetésével megkerülte a Földet. A korabeli sajtó az egekig magasztalta az eseményt, így hát nem meglepő, hogy a rivaldafényből a magyarok sem akartak kimaradni. A németek igent mondtak a hazánk feletti légi bemutatóra, így aztán 1931. március 29-én eljutott a csepeli repülőtérre a világjáró légi óriás.
A Zsófiával való későbbi találkozás viszont csak a szerencsének volt köszönhető: eredetileg a Dunántúl felett tervezték a körrepülést, azonban az időjárás annyira kedvezőtlen volt, hogy az utolsó pillanatban módosítani kellett. A délelőtti órákban átrepült a Parlament felett, ezután pedig észak-keleti irányba indult. A Mátrát elhagyva aztán olyan heves hóviharba keveredett, hogy a kapitány inkább a hosszabb útvonal mellett döntött. Megkerülte Bükköt és Miskolc irányából közelítette meg Lillafüredet, így valósult meg a kilátók királynőjének és az egek koronázatlan királyának különleges randevúja – mesélte Bózsó Gyula.
Ma már tudjuk, a randi végül nem hozott túl nagy sikert egyik félnek sem: a történelem viharai mindkettőt elsöpörték. Kettejük közül csak a Zsófia-kilátó kapott újabb esélyt.
