A Bükk Városa Program Miskolc fejlesztésének új irányát jelöli ki. Arra a három területre koncentrál, ahol ma a legélesebb verseny zajlik Magyarországon a városok között.

– Miskolc erős város. Erős annak ellenére, hogy nagyon jelentős népességfogyáson van túl, a miskolciak közel tizenöt százalékát elvesztettük az elmúlt tizenöt évben. Erős annak ellenére, hogy megszenvedte a rendszerváltást, hogy elveszítette iparát. Még mindig él és még mindig erős a Bükk városa – fogalmazott Tóth-Szántai József polgármester.

Kijelentette, Miskolc azért erős, mivel ipara a Bükkből, Hámorból települt be a völgybe, a város, kereskedővárosként, több száz éven keresztül erős gazdasági központja volt a térségnek. Ezek alapoztak meg egy nagyon erős polgárságot, ezért jött létre a mai Magyarország első kőszínháza itt, Miskolcon, ez a polgárváros nevelt ki és adott miniszterelnököt a hazának. Az ipar, a gazdaság és a kereskedelem mellett a miskolci szellem ereje adja ezt az erőt ma is.

– A második világháború évei, a deportálások, a háború utáni időszak erőltetett iparosítása, az ehhez szükséges munkáskezek irányított betelepítése és ezzel párhuzamosan a polgárság kitelepítése súlyos nyomot hagytak a városon, melyekkel ma is együtt élünk. Erőnk azonban ennek ellenére is megmaradt. Tanultunk a múlt hibáiból. Tanultunk a sorsunkból, tanultunk a sikerekből és tanultunk a kudarcokból is. Megtanultuk, hogy Miskolc legnagyobb értéke mi vagyunk együtt: a miskolciak. Ezért fontos, hogy minden későbbi fejlesztési döntés középpontjában ezentúl az ember, az itt élő miskolci polgár álljon – fogalmaz.

A városvezető szerint Miskolc ma új gazdasági időszak előtt áll, új ágazatok jelennek meg, olyan szakmák tűnnek el, amit korábban öröknek gondoltunk, és olyan szakmák tűnnek fel, amiket pár éve még nem is képzeltünk.

– Én még dolgoztam az LKM-ben a nyolcvanas évek végén, én még láttam, hogy milyen az, amikor egyszerre mozdul meg tízezer ember hajnali munkakezdéskor és a műszak végén, tudom milyen volt, ahogy lüktetett a város, amikor fúj a gyár. A nosztalgia mellett azonban nyitott szemmel, kicsit kívülről is néznünk kell a várost, figyelnünk kell a fiatalokra. Ez a generáció már teljesen más iránt fogékony, más iránt érdeklődik, más a nosztalgiája, nekünk pedig az a dolgunk, hogy megértsük őket és olyan környezetet teremtsünk, ami a számukra is megfelelő – húzza alá.

A polgármester hozzátette, a háború utáni kitelepítéshez hasonló mértékű elvándorlás történt Miskolcon az elmúlt évizedekben, az akkori iparosításhoz kapcsolt betelepítés azonban most elmaradt.

– Az egyetlen esélyünk, ha nem akarunk tovább csökkenni és tovább fogyni, ha a városban tartjuk a miskolci fiatalokat. Ennek a gondolatnak kell a gazdaságfejlesztés középpontjában állnia, ha azt akarjuk, hogy magához térjen a város. Olyan gazdaságot kell teremtenünk, amely hosszabb távon is kiállja az idő próbáját. Hiszek abban, hogy ma ez a zöld gazdaságot jelenti, amely Európa nagyvárosaiban több évtizede jelen van már, és jelentősége jelenleg nemhogy csökken, hanem évről évre jelentősen nő – teszi hozzá.

Tóth-Szántai József végül leszögezte, az új gazdasághoz új iparterületekre van szükség, mert ebben a Bükk városa komoly lemaradásban van a környező nagyvárosoktól.

– Ebben sem szabad tovább várnunk, újabb iparterületeket kell bevonni, csak így tudunk nagybefektetéseket fogadni. Ingatlanértékesítés helyett ingatlanvásárlás lesz a prioritás ezentúl, a terület nem lehet akadálya a befektetéseknek – húzta alá a város első embere, aki a DAM területén több mint 100 hektár barnamezős ipari ingatlan található a város közepén, melynek hasznosítására javaslatcsomag készült.