Hazánkban újra felütheti a fejét a veszettség
Idén március 29-én, szombaton kezdődik és április 3. csütörtökig tart a tavaszi rókavakcinázás a keleti és a déli vármegyékben, amibe Borsod-Abaúj-Zemplén nagyobb része is beletartozik – adta hírül honlapján a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). Az intézkedés célja, a gyógyíthatatlan, emberre is veszélyes veszettség terjedésének megelőzése országszerte, a betegség elsődleges terjesztői - vörös rókák, aranysakálok - között. A vakcinázás az ukrajnai háború kitörése óta különösen fontos, mivel jelenleg nem végeznek immunizálást a szomszédos országban.
Ebzárlat, legeltetési tilalom
A rókavakcinázással érintett területeken, jogszabályi előírás alapján, a vakcinázás kezdetétől számított 21 napig ebzárlat és legeltetési tilalom lép életbe. Ezeknek az intézkedéseknek az a célja, hogy a kijuttatott, vakcinát tartalmazó csalétkeket ne a háziállatok vegyék fel – tájékoztatta szerkesztőségünket a Nébih sajtóosztálya.
A vakcinatartalmú csalétkeket kisrepülőgépekről juttatják ki az immunizálással érintett területekre. Négyzetkilométerenként 20 adag csalit szórnak ki a repülőkbe beépített, számítógéppel vezérelt kiszóró berendezéssel. A művelet nem érinti a lakott, sűrűn beépített övezeteket. Az illetékes járási állategészségügyi hivatal és a települési önkormányzat tájékoztatja a lakosságot az ebzárlat és a legeltetési tilalom elrendeléséről, valamint az egyes térségekre vonatkozó konkrét időpontokról. A külterületeken plakátok figyelmeztetik majd a kirándulókat – számoltak be.
Szabolcsban előfordul
A róka- és a vadállomány természetes úton is vándorol, így a veszettséggel megfertőződött, idegrendszeri tünetekben szenvedő, rendellenesen viselkedő vadállatok nagy távolságokat megtéve a fertőzést továbbadhatják. Ezért bekövetkezhet hazánk újrafertőződése, ahogy ez 2022-ben is történt. Ennek megakadályozására különösen fontos a veszettségtől nem mentes országokkal közös határszakasz mentén a vakcinázott sáv fenntartása – hangsúlyozták.
Magyarországon legutóbb 1994-ben fordult elő emberi veszettség. Akkor két halálos kimenetelű esetet regisztráltak, mivel a betegek nem fordultak időben orvoshoz és egyiküket sem oltották be – idézték fel.
Hazánkban a 2018–2021 közötti időszakban nem azonosítottak veszettséget állatoknál sem, ezért az Európai Unió 2021 áprilisában hivatalosan elismerte hazánk veszettségmentes státuszát. 2022-ben megváltozott a veszettséghelyzet, és az ukrán, illetve a román határ közelében ismét megjelent a betegség Magyarországon. Emiatt Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye elvesztette veszettségtől mentes státuszát, de az ország többi része továbbra is mentes maradt – osztották meg.
A megemelkedett veszettségesetszámok miatt a tavalyi évtől Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében a rókák vakcinázása dupla csaléteksűrűséggel történik. Azokon a területeken, ahol előfordultak veszett állatok, számos egyéb járványügyi intézkedést rendelnek el: többek között ebzárlat, háziasított húsevő állatok kötelező veszettség elleni oltása, rókák fokozott vadászata, kóbor ebek és macskák kilövése, rókák lebőrözésének tilalma és fokozott felügyelet – sorolták.
Tilos a vakcinához érni!
Régebben a veszettség elleni rókavakcinát csirkefejbe rejtették, de ma már többféle gyári készítmény áll rendelkezésre. Ezeket kifejezetten úgy készítik, hogy a rókák és aranysakálok számára vonzó illatú és ízű legyen, belsejében található az oltóanyag. A csalétek az ember számára kellemetlen szagú. Egyes területeken, ahol a repülés nem engedélyezett (például gáztározók légterében), kézzel végzik a csalik kihelyezését a rókák élőhelyein. Ezt a munkát vadbiológusok látják el. Az alkalmazott vakcina immunitástartóssága legalább tizenkét hónap – részletezték.
A kihelyezett csalétekhez nem szabad hozzányúlni! Semmi esetre sem szabad felvágni vagy széttörni, mert a vakcina-vírus a bőrbe, szájba, szembe, orrba, sebbe kerülhet. Amennyiben ez mégis megtörténik, az alábbi biztonsági előírásokat kell alkalmazni:
• ha a vakcina ép bőrfelületre kerül, elegendő a bőrt a gyógyszertárakban beszerezhető jódtartalmú fertőtlenítőszerrel vagy 70 százalékos alkohollal, illetve ezek hiányában bő szappanos vízzel lemosni. Ilyen jellegű érintkezés esetén védőoltásra nincs szükség;
• ha az oltóanyag friss sebbe vagy nyálkahártyára (szájba, szembe stb.) kerül, haladéktalanul orvoshoz kell fordulni!
