A veszettség elleni oltás a gazdit is védi

A veszettség máig gyógyíthatatlan betegség, amit állatok terjesztenek és harapással, karmolással az embernek is átadhatják a halálos kórt. Védőoltás azonban létezik ellene, amit, ha kedvencünknek beadatunk évente egyszer, azzal a saját biztonságunkat is garantáljuk. 

– Magyarországon hosszú ideje nem jellemző, hogy kedvencek veszettsége miatt kell értesíteni a hatóságokat. Ez annak is köszönhető, hogy a kutyáknak évente egyszer kötelező, a kijáró macskáknak pedig ajánlott a veszettség elleni védőoltás beadatása. Tehát minden gazdinak, aki kutyát vásárol, kap, vagy örökbe fogad, törvényi kötelessége 3 hónapos kor fölött évente egyszer veszettség elleni oltásban részesíteni – mondta Puskás Gábor, a Miskolci Állatkórház kamarai specialista állatorvosa. 

Hozzátette, hogy az elmúlt tíz évben országosan csökkent a veszettség ellen beadott védőoltások száma. Tehát nincs teljes átoltottság sem országosan, sem vármegyei szinten. Ez egyértelműen negatív tendencia, továbbá az is, hogy nehéz az ellenőrzése és a kontrollálása az oltottságnak. Pedig napjainkban ez fokozott kockázatot jelent, mivel keleti szomszédunknál jelenleg nincs veszettség elleni oltás a háború miatt. 

Márciusban várható

– Minden évben országos kampányként hirdetik meg a soroltást, ami Borsod-Abaúj-Zemplénben jellemzően márciusban szokott lenni. Ez azt jelenti, hogy falvakban, városokban, bizonyos közterületi helyen lehet beoltatni a kutyát, vagyis nem kell elvinni a rendelőbe. Így sokkal olcsóbb a védőoltás, mint az állatorvosi rendelőben, vagy háznál – hívta fel a figyelmet az állatorvos. 

 – A 3 hónapos korban beadott vakcinát fél évesen meg kell ismételni és utána évente egyszer újra. Amennyiben egy éves korában kapja meg az eb az első oltását, azt hat hónap után kell megismételni és azt követően évente – részletezte. 

Tájékoztatott róla, hogy a soroltás általában Miskolcon is sok helyen elérhető tavasszal. Ezek helyszíneit és időpontjait a városi információs platformokon szokták központilag hirdetni. Az egyes állatorvosi rendelők pedig szórólap útján értesítik ki a környező lakosságot.

Csak a megelőzés működik

– A veszettséget csak veszett állattól lehet elkapni és nyállal, véráram útján terjed, például verekedés, harapás után. Hazánkban a rókák az elsődleges terjesztői. Hogyha felmerül, hogy veszett állat mart meg egy embert, akkor az egészségügyi protokoll szerint 14 napon belül védőoltást kapnia. Azonban, ha agyi tünetek lépnek fel, onnantól már ez sem működik. A kedvenceknél pedig nincs semmilyen esemény utáni vakcina – hangsúlyozta a szakember. 

Ismertette, hogy a veszettség legfeltűnőbb korai tünete az, hogy megváltozik az állat viselkedése. A szelíd négylábú vaddá válik, gyakrabban morog és támadékony. A vadállat pedig szelíddé válik. A jól ismert látványos tünetek – nyálzás, izomrángás - már csak a végstádiumban lépnek fel. 

Minden oltást regisztrálnak

– Minden állatorvos köteles az oltás beadása után, rövid határidőn belül a PetVetData magyarországi nyilvántartó rendszerbe regisztrálni a beoltást a kutya adatai és chip-száma mellett. Itt utólagosan is leellenőrizhető, hogy melyik kutya volt beoltva és mikor. Viszont azok a kutyák, amelyek még életükben nem kaptak oltást, nem szerepelnek a nyilvántartásban, mivel általában chipjük sincs, és gondatlan gazdához tartoznak – magyarázta a szakember. 

Elmondta, a kontrollálás másik módja, hogy az önkormányzat három évente ebösszeírást hirdet meg. A kutyák számának regisztrálása azonban önbevallásos alapon történik. Ezt csak házról házra járva lehetne hatékonyan ellenőrizni.