Két hét alatt több mint háromszáz galambot fogtak be a belvárosban

Amint arról korábban beszámoltunk, az önkormányzat évtizedek óta folyamatosan küzd a belvárost elárasztó és rendkívüli módon szennyező galambsereggel, de igazán hatékony megoldások alig születtek. A madarak szinte minden riasztóhoz, fizikai akadályhoz hozzászoknak vagy elkerülik azokat. Az sem segít, hogy vannak, akik etetik a madarakat, ezzel odaszoktatva, szinte tenyésztve a belvárosi galambpopulációt. Áprilisban az önkormányzat által megbízott vállalkozás új megoldással látott neki a munkának: speciális, élve befogó csapdákkal ejtik tőrbe a szárnyasokat. Az első hetek tapasztalatairól kérdeztük az illetékeseket. 

Mike Bálint, az Animal X Wildlife Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. vezetője elmondta, két évtizede kínálnak humánus megoldásokat az állatok jelenlétéből adódó károk elhárítására. 

- Vannak különböző pontjai a városnak, ahol drasztikusan túlszaporodott az állomány. Élve befogó csapdákkal dolgozunk, ami annyit jelent, hogy az állatok élve esnek fogságba, élve szedjük ki őket a csapdákból és aztán élve szállítjuk el őket. Tehát egy abszolút humánus beavatkozásról van szó. Nem az állatok kiirtása a cél, hanem a túlszaporodott állomány ritkítása. A túl sok galamb már közegészségügyi és köztisztasági szempontból is jelentős probléma, amelyet kezelni kell – ismertette a szakember. 

A miskolci önkormányzat készíttetett egy felmérést, amelyből kiderült, melyek a város legfertőzöttebb területei, hol van szükség leginkább beavatkozásra. A vállalkozás szakemberei aztán megnézték, hol állnak fenn a csapdázás műszaki feltételei, hiszen ezeket a csapdákat a biztonságos munkavégzés keretén belül, a hatékonyságot is figyelembe véve kell kihelyezni. Így jelölték ki a tíz csapda helyét, különböző belvárosi épületekben, amelyek folyamatos megfigyelés alatt vannak.

Mike Bálinttól megtudtuk, hogy hetente egyszer ürítik ki a csapdákat. Ennek az az oka, hogy igyekeznek minél nyugodtabb környezetet biztosítani a csapdák körül, hogy ne riasszák el a galambokat. Minél nagyobb a nyugalom, annál jobban ki tudja fejteni a hatását a csapda. A folyamatos megfigyelés persze azt is jelenti, hogy ha kell, bármikor be tudnak avatkozni. 

- Az ellenőrzéskor és kiürítéskor szükség szerint újra feltöltjük a ketreceket ivóvízzel és élelemmel, és a szükséges takarítást is elvégezzük. A ketreceken speciális szerviz ajtók vannak, ezeken biztonságosan ki tudjuk szedni a galambokat, sérülés nélkül. Ezután a befogott madarakat gépkocsiba tesszük arra alkalmas szállítókban, amikben elvisszük őket ragadozómadár tenyésztőkhöz – sorolta a teendőket a cégvezető. 

Hangsúlyozta, fontos megérteni, hogy a túlszaporodott városi galambok kártevőnek számítanak, tehát ez egy kártevőmentesítés, mivel valódi károkat okoznak. Szó sincs arról, hogy csak egy kitalált indokkal fogdosnak be galambokat. Ezt aligha kell magyarázni azoknak, akik naponta kerülgetik például az ürüléket a belvárosban vagy mossák az utat az üzleteik előtt a sétálóutcában. 

- Abszolút releváns és életszerű, hogy konkrét kárt tesznek ezek a madarak. Mind köztisztasági, mind közegészségügyi szempontból. Mindemellett tudjuk, hogy sokak számára jelentenek örömet ezek a madarak a városi környezetben, amivel semmi gond nincsen, és tudjuk nagyon jól azt is, hogy sokan etetik is őket. Ez utóbbi is további kérdéseket vethet fel, hogy ez mennyire hasznos állatvédelmi szempontból, de nem egyszerű ezt betiltani sem, pedig szabálysértésnek minősül, mert közterületszennyezés. A lényeg az, hogy mivel kártevő mentesítésről van szó, ezért magát a kárt kell elhárítanunk. A kárelhárítás egészen addig kárelhárítás, amíg az alapállomány olyan mértékben vissza nem szorul, hogy az már nem zavaró a városlakók számára, tehát nem jelen számukra aránytalan terhet – emelte ki. 

Amit mi ma városi galambként ismerünk, az a parlagi galamb, amely a szirti galamb leszármazottja. Ezeket a galambokat háziasították és sport céllal, hobbi céllal tartották őket. Egy betelepített, invazív madárfajta, amely sok esetben kiszorítja az őshonos fajtákat, mint a vadgerle, a balkáni gerle és az örvösgalamb, a területekről. Sőt, elég agresszívan fel is lépnek az őshonos fajtársakkal szemben. A Miskolcon telepített csapdák kifejezetten a parlagi galambok befogására készültek. A cél az egészséges egyensúly létrehozása a város területén. 

Hollósy András Miskolc alpolgármestere az elmúlt hetek tapasztalataival kapcsolatban kiemelte, egészen elképesztő számaik vannak a galambmentesítési program kapcsán. Az elmúlt két hét alatt több mint 330 galambot sikerült befogni. Ez megfelel a remélt heti 150-200 darabnak, amiből éves szinten 7-8 ezer befogott és eltávolított példányt remélnek. 

- Viszonyításképpen mondom, hogy a 2023-as egész évben gyűjtött be az akkori városvezetés ennyi galambot, mint amennyi most két hét alatt gyűlt össze. Ez is bizonyítja azt, hogy eltökéltek vagyunk abban, hogy a város sokkal tisztább legyen, és a miskolciak egészsége különösen mindenek előtt van számunkra. Nem is kell a városlakóknak azt elmagyarázni, hogy milyen közegészségügyi és köztisztasági problémákat vett fel egy szokásosnál nagyobb galambpopuláció. Nem kell elmagyarázni a miskolci üzlettulajdonosoknak vagy bérlőknek a főutcán, milyen az, amikor naponta kétszer-háromszor kell felsikálni a galambürüléket a bolt előtt. Mi ennek a problémának a csökkentését tűztük ki célul, természetesen figyelembe véve az állatvédelmi szempontokat is, ezért szerződtünk olyan vállalkozással, amely élve befogó csapdákkal gyűjti össze és aztán szállítja el ezeket az állatokat – fogalmazott Hollósy András.