Országos Hon- és Népismereti Konferencia kezdődött Miskolcon

A természettudományok és a honismeret címmel Miskolcon rendezik meg a VIII. Országos Hon- és Népismereti Konferenciát a hétvégén. A péntektől vasárnapig tartó rendezvény keretében a város számos pontját keresik fel a résztvevők.

A konferencia célja annak bemutatása, hogyan lehet a természettudományokon keresztül felkelteni a diákok érdeklődését a honismeret és a helytörténet iránt. A résztvevők különböző helyszínekre látogatnak el, így például a Miskolci Egyetemre, a MNL Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Levéltárába, a Pannon-tenger Múzeumba, a Szeleta Park Látogatóközpontba, ahol előadásokat hallgathatnak a természet és a honismeret kapcsolatáról. De módszertani segítséget is kapnak gyakorló pedagógusoktól és múzeumi szakemberektől.

A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegye Önkormányzata Dísztermében péntek délután tartott ünnepélyes megnyitón Bodnár Mónika köszöntőjében röviden felelevenítette a vármegyében tartott eddigi konferenciákat. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Honismereti Egyesület elnöke szerint a gazdag és színes kultúrájú Sárospatak, Sátoraljaújhely és Mezőkövesd után méltán érkezett végre Miskolcra a majd’ egy évtizedes rendezvénysorozat.

Bánné Gál Boglárka úgy fogalmazott, példaértékű elhivatottság tükröződik az értékteremtésben és hagyományápolásban résztvevő szakemberek munkájában. A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegye Közgyűlésének elnöke aláhúzta: kollégáival ők maguk is nap mint nap azon munkálkodnak, hogy a környező települések közösségeinek lehetőséget biztosítsanak a nagy múltú elődökhöz mérhető teljesítmények elérésében.

A Honismereti Szövetség elnöke nyitóbeszédében azt állította, Miskolcon minden adott ahhoz, hogy a közeli jövőben akár ismét itt tartsák rendezvényüket. Debreczeni-Droppán Béla felidézte: az eredetileg egyetemistáknak és ifjúsági akadémistáknak életre hívott konferencia mostanra egy olyan, a pedagógusok irányába is nyitott módszertani tanácskozássá nőtte ki magát, mely rávilágít arra, hogy a honismeret nem csupán helytörténetből és épített örökségeinkből áll, hanem magába foglalja a tájat és a természeti kincseinket is.

1

Ezt követően Vásárhelyi Tamás biológus, Szolyák Péter régész-történész, a Herman Ottó Múzeum igazgatója, Fazekas Róbert, a Földes Ferenc Gimnázium igazgatója, Némethné Farkas Gabriella mesterpedagógus, valamint Jakubinyi László, a Szimbiózis Alapítvány elnöke tartotta meg előadását a díszteremben.

A programok szombaton 9 órától a Magyar Nemzeti Levéltár Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Levéltárában folytatódnak, de a résztvevők egyebek mellett aztán felkeresik a Herman Ottó Múzeum Pannon-tenger Múzeumát is.