Vasárnap egy órával kevesebbet alhatunk

E hét vasárnap lesz a tavaszi óraátállítás, amikor a nyári időszámításra állunk át. Ez azt jelenti, hogy március 30-án hajnali 2-kor 3 órára kell átállítani az órákat. Persze emiatt nem muszáj felkelnünk, elegendő, ha ébredés után megtesszük a megfelelő változtatást. Rossz hír, hogy ha időre megyünk valahová, akkor egy órával korábban kell kelnünk. Viszont este örülhetünk neki, hogy később sötétedik.

Több mint száz évvel ezelőtt, az Osztrák–Magyar Monarchia idején, 1916. április 30-án vezették be hazánkban a jelenlegi nyári-téli időszámítást, német példára. A hatvanas-hetvenes évektől nem alkalmazták, a nyolcvanas évektől van újra, 1996-tól kormányrendelet írja elő.

A magyar közéletben, sőt az Európai Unióban is évek óta szó van róla, hogy eltörlik az óraátállítást. A gazdasági szereplők inkább a megtartása mellett érvelnek, hiszen sok energiafelhasználást és kiadást lehet így spórolni. Az orvosok és egészségügyben dolgozók azonban az eltörlését szorgalmazzák, hiszen megterhelő hatással lehet a szervezetre az érzékenyebbek körében. Mindez pedig az egészségügyi kasszát terheli meg.

Mindenkire hatással van

– Mindenkire hatással van az óraátállítás, mert megváltozik tőle a napi biológiai ritmusunk. Mivel korábban kell kelnünk, ezért álmosabbak, fáradtabbak leszünk, mint egyébként, és csökken a koncentrációképességünk. Ezáltal jobban ki vagyunk téve a háztartási-, és munkába menet a közlekedési baleseteknek. Ha szédülünk, egyensúlyzavarunk van, vagy érezzük, hogy nem tudunk odafigyelni, kerüljük a veszélyes helyzeteket – hívta fel a figyelmet Poncsák Csaba háziorvos.

Elmondta, hogy két embertípus van. Az egyik típusba azok tartoznak, akik egyáltalán nem érzékelik a változás. A másikba azok, akik érzékenyek rá, és náluk a korral fokozódik az érzékenység. A veszélyeztetett csoportok itt is a gyerekek, az idősek és a krónikus betegséggel élők.

Házi praktikák

– A tavaszi óraátállításnál időjárási frontváltozások is jellemzőek, így dupla veszéllyel jár. A vérnyomás-ingadozás, fejfájás, mellkasi panaszok szintén gyakrabban jelentkezhetnek, jellemzően 20 százalékkal emelkedik a szív- és érrendszeri panaszok száma. Azok pedig, akik alvászavarral küzdenek, ilyenkor jobban megsínylik. Ráadásul az elhúzódó járványszezonban is benne vagyunk még, a légúti megbetegedések akár két-három hétig is eltarthatnak – emelte ki.

Az érzékenyek számára azt javasolta a háziorvos, hogy próbáljanak felkészülni a változásra, és igyekezzenek hamarabb lefeküdni, vagy igyanak nyugtató teákat lefekvés előtt. A frontérzékenyek pedig természetes alapanyagú anti-stressz tablettát is bevehetnek. A testmozgás, akár az egyszerű, napi séta és a vitaminpótlás mint immunerősítés a tavaszi időszakban is ajánlott, mert nyáron kimerültek a vitaminraktáraink. Az időjárás-változás okozta tüneteket leginkább a magnézium és B-vitamin alapú készítmények csökkentik.

Velünk marad

Az óraátállítás nagy valószínűség szerint még sokáig velünk marad. Bár a magyar kormány a korábbi években többször is úgy nyilatkozott, hogy egyetértenek annak eltörlésével. Legutóbb Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egy februári Kormányinfón beszélt arról, hogy a nyári időszámítást támogatják a télivel szemben. Viszont az Európai Parlament másképpen határozott.

Már évek óta napirenden volt az óraátállítás eltörlése, sőt 2019-ben meg is szavazták az Európai Bizottság javaslatát, végül mégis visszavonták azt. Ugyanis a tagállamok vezetőit tömörítő tanács nem tudta eldönteni, hogy a téli, vagy a nyári időszámítást tartsák-e meg végleg, ezért maradtak inkább a megszokott rendnél – derült ki a Világgazdaság összefoglalójából.