Az ultramarathonista miskolci apuka Kassáig is elfut, hogy gyermeke oviját támogassa
„Legfeljebb autópályán…” – vágná rá legtöbbünk arra a gondolatkísérletre, hogy a 117 kilométert miként is abszolválja. Az alapesetben józan ésszel felfoghatatlan atlétafanatizmus mögötteseit most ne firtassuk! Pláne akkor, ha a motiváció teljesen tiszta, világos és nemes – mondhatni, a görög–perzsa háborúk heroizmusával vetekszik. Az Athén és Spárta közötti táv majd’ háromszorosára ugyanis semmiképp sem öncélúan szánja rá magát a miskolci ovis apuka.
A harminchét éves Léport Péter nyolcadik éve fut rendszeresen, négy éve vágott bele az ultamarathoni megpróbáltatásokba, két éve edző segíti felkészülni. Tavaly kerékpáros kísérőszemélyével, Szilágyi Szabolccsal már lefutotta a Miskolc és Kassa közötti brutális szakaszt, idén is vele készül ezt bemutatni. Eddig sem maradt visszhang nélkül környezetében megszállottsága, ám ebben az évben már jóval több figyelem összpontosul rá, amit az eddiginél is kézzelfoghatóbb hősiessége indokol.
Ahogy azt megkeresésünkre mesélte: ismerősei vetették fel neki, hogy a félnapos mutatványnak is beillő sportteljesítményét akár állóképességének visszaigazolásán túli célokra is felhasználhatná. Rá is kérdezett középső csoportos kislányának óvodájában, mire volna mostanság legnagyobb szüksége az intézménynek, így csakhamar a MIÓVI Bársony János úti Tagóvodájának régen dédelgetett vágyának, az udvari faházikónak a szolgálatába állíthatta az idei Miskolc-Kassa Ultramarathont.
A tavasz Péternek már beköszöntött: edzései fokozatosan szaporodnak, terhelését hétről hétre növeli. Szükség is lesz rá, mivel negyven nap múlva csúcsra kell járatnia magát, hogy az ovis objektum megépüljön. A táv kilométereit minimum 3000 forintért lehet „megvásárolni”. Az adománygyűjtés egészen az április 5-én tartandó versenyig tart.
A „11734004-20459640”-es bankszámlaszámra várják tehát a szülői és nem csupán szülői felajánlásokat (közlemény: MiskolcKassa).