Az Úrnapja, Krisztus megtöretett testére és vérére mutat

Két héttel pünkösdvasárnap után, idén június 2-án tartja a római katolikus egyház az Úrnapját, amely lényegében az eucharisztia ünnepe. A diósgyőri római katolikus plébánián, a 11 órás úrnapi szentmise után körmenettel hordozzák majd végig az oltáriszentséget a templom körül, amelyben Jézus Krisztus válik jelenvalóvá. 

Az eucharisztia a forrás

- Az Úrnapját, mint ünnepet 1264-ben IV. Orbán pápa vezette be. Ez Krisztus szent testének és vérének, azaz az eucharisztiának az ünnepe. Arra hívja fel a figyelmet, hogy az ostyában és borban a Megváltó valóságosan is jelen van. Minden szentmisében szintén látjuk ezt, amelynek csúcspontja az átváltoztatás és az Úr felmutatás pillanata, amikor a pap megáldja az ostyát és a bort – nyilatkozta szerkesztőségünknek Szabó József, a diósgyőri Szűz Mária Szent Neve Templom plébánosa. – Ilyenkor szoktak a ministránsok csengetni, hogy felkeltsék a hívők figyelmét a fontos történésre – fűzte hozzá. 

- Tehát a szentmise középpontjában az eucharisztia áll, amely a csúcs és a forrás. Az eucharisztia szó egyébként görögül hálaadást jelent. A 2021-ben megrendezett Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus is arra mutatott rá, hogy az eucharisztiánál nincsen nagyobb titok – húzta alá.

Krisztussal egyesít

- Híveinknek ajánljuk, hogy minden szentmise alkalmával éljenek a szentáldozás lehetőségével, amikor magukhoz veszik Krisztus testét és vérét és egyesülnek vele. Jézus azt mondta a tanítványainak az utolsó vacsorán, hogy ezáltal örök életet nyerhetnek és feltámadnak majd az utolsó napon. Ugyanis az áldozás a Messiás értünk vállalt keresztáldozatára utal. A katolikusok a lelkük megtisztításával a szentgyónás által készülhetnek föl a szentáldozásra – fejtette ki a plébános. 

Hozzátette, hogy ezzel szemben az evangélikusok abban hisznek, hogy az úrvacsoravétel pillanatában van jelen Krisztus. A reformátusok pedig abban, hogy Krisztus erejét veszik magukhoz olyankor. 

A Megváltó fényében

Elmondta, hogy a vasárnapi ünnepi szentmisén kihelyezik majd az oltáriszentséget, mint a Messiás megnyilvánulási formáját és imádkoznak körülötte. Ezt nevezzük szentségimádásnak, amire a diósgyőri római katolikus templomban csütörtökönként egész nap lehetőség nyílik. Vasárnaponként pedig déltől az esti szentmiséig. Végül a tabernákulumba - ami latinul sátrat jelent - teszik be az oltáriszentséget. 

- A szentségimádás a hitnek és az Isten iránti hűségnek a kifejezése. Az oltáriszentségben megnyilvánuló Krisztus jelenlétében imádkozni különleges ajándék, ami belülről mélyen átformálja az embert. Aki rendszeresen jár szentségimádásra, abban növekszik az Úr iránti imádat lelkülete. Olyan ez, mint Krisztus fényében „napozni,” fürdőzni – magyarázta az atya. 

A körmenet tanúságtétel

A vasárnapi ünnepi szentmise után körmenet lesz. A templom körül a négy égtájnak megfelelően zöld ágakkal és virágokkal bevont sátrakat fognak felállítani, amelyekbe oltárt, illetve szentképet tesznek. A pap arannyal díszített fehérben, az oltáriszentség színében jelenik meg. A sátrak mentén halad el a menet és mindegyiknél megállnak az oltáriszentséggel. Az elsőáldozók pedig rózsaszirmokat szórnak a körmenet előtt – tudtuk meg. 

- A körmenet lényege háborús időkben az volt, hogy az oltáriszentséggel megáldották a házakat, hogy mindenhol békesség legyen. Ma pedig tanúságtétel azáltal, hogy kivonulunk az utcára és megmutatjuk, hogy az oltáriszentségben imádjuk Krisztust – hangsúlyozta Szabó József atya.