(C)SOK(K)-hatás

Csak, hogy megállapítsuk a status quot: a szerző 35 éves friss házas, aki ifjú feleségével a családalapítást tervezi. Ennek egyik eleme lenne a saját ingatlan, amit – számos kortárshoz hasonlóan – átlagos fizetésből összeálló önerőből nagy valószínűséggel soha nem engedhetnének meg maguknak.

Mit lehet tenni? Mert valamit kell, hiszen hosszútávon azért mégsem ideális, hogy albérletben maradunk, reményeink szerint bővülő családunkkal – ami havonta egyikünk fizetésének közel a felébe kerül. Gondoltunk egy nagyot és arra jutottunk, inkább fizessük ezt az összeget hitelbe, hiszen – nagyon-nagyon – hosszútávon ez azért mégiscsak maradandó haszonnal; saját ingatlannal jár.

Arról nem is beszélve, hogy évek óta mindenhonnan A Magyar családok fontosságáról hallunk, a hozzánk hasonló fiatal családkezdemények pedig ehhez jelentős támogatásokat kapnak: Családok Otthonteremtési Kedvezménye (CSOK), babaváró hitel, zöld hitel, hogy a jelenlegi témát adó ingatlanvásárlásnál legrelevánsabbakat említsem, de emellett több más lehetőséggel élhetünk. Ezeket a csalad.hu cikke összefoglalja nekünk.

Szóval kirajzolódott az út, amire rá kell lépnünk, hiszen másik nem igazán látszik előttünk. Mindezek aktualitása még egy kicsit odébb van, de felelős állampolgárok módjára elkezdtük felmérni a lehetőségeket, egyeztetni őket a vágyakkal. Ahogy ezzel haladtunk előre, úgy lett a kezdeti álmodozásból az igények fokozatos leadásával egyre inkább realizmus.

Hirdetéseket mentettünk el, hogy hátha lejjebb mennek majd egyszer az árak és hátha az álomotthon még éppen elérhető lesz. Nem így történt, helyette jött az értesítő e-mail, hogy még egy millióval drágább lett az ingatlan, holott nem megy el közel egy éve. Ki érti ezt?

Közben pedig hónapról hónapra jönnek a hivatalos, szakértői kimutatások, hogy mennyire drágulnak az ingatlanok, és még a kereslet is növekszik. Legtöbbször hozzáteszik a lelombozó jótanácsot: aki arra vár, hogy az árak esni fognak, vagy akár csak beállnak, az ne is reménykedjen.

Az ingatlan.com január 20-án közreadott elemzése szerint Borsod–Abaúj–Zemplén megyében 2021-ben több mint 5 százalékkal nőtt a kereslet a használt lakások iránt. Márpedig amíg van rá érdeklődő, addig lehet árat emelni. Ugyanebben a kategóriában az átlagos négyzetméterár 15,9 százalékkal emelkedett, Miskolcon ez az adat 23,3 százalékos (339 ezer forintra).

Kitörnek az elkeseredett kérdések belőlünk. Hogyan? Miből? Miért? Már most több tizenmillió forint egy olyan ingatlan is, ami nem kacsalábon forgó palota. Honnan tudják az emberek megfizetni ezeket az árakat, amikor elméletileg válság van?

„Összességében kedvező évet zárt tavaly a magyarországi lakáspiac, amely fokozódó keresletet és nagyobb forgalmat hozott, részben az állami támogatásoknak köszönhetően” – hát így, ahogy összegzi az ingatlan.com elemzése a tavalyi trendet. Majd 2022-re is prognosztizálnak: amellett, hogy az idei „az új lakások éve lesz”, hozzáteszik: „a használt lakásoknál árnövekedés lesz, de a korábbinál enyhébb ütemben. Várhatóan 5-10 százalékos drágulásra lehet számítani.”

Nagyszerű lehetőséget jelentenek a kedvezményes hitelek, a fiatal családok támogatása pedig örvendetes. Azonban a piac reagál ezekre az intézkedésekre, és úgy emelkednek az árak, ahogy az emberek meg tudják őket fizetni – más pénzéből. Ennek az a vége, hogy egyre több és több hitelt kell felvenni, annál nagyobb összegben adósodnak el a saját ingatlanra vágyó fiatalok. A fizetés pedig nem emelkedik olyan mértékben, hogy törleszteni lehessen a jövő otthonát.

Így marad az álmodozás és a beláthatatlan ideig tartó anyagi megkötöttség.