Hat hétig készülődnek lélekben a karácsonyra a görögkatolikusok
A jól ismert adventi ünnepkörön kívül léteznek más hagyományok is a karácsonyt megelőző hetekre. A bizánci rítusú görögkatolikus egyházban például már november közepén elkezdődött, a Krisztus születése napját előkészítő bűnbánati és böjti idő.
- Az advent latin eredetű szó, de mi inkább a görög nyelvet helyezzük előtérbe, ezért a karácsonyt megelőző időszakot görögkatolikusként ritkán hívjuk így. Inkább azt szeretnénk hangsúlyozni, hogy ez bűnbánati és böjti idő, ami felkészít a tényleges ünnepre, a karácsonyra – nyilatkozta portálunknak Szemerszki Mihály atya, a Búza téri Nagyboldogasszony görögkatolikus székesegyház parókusa.
- A kereszténység legnagyobb ünnepe nem karácsony, hanem a húsvét, amikor Krisztus feltámadását ünnepeljük. A húsvétot negyven napos böjt előzi meg, akárcsak nálunk a karácsonyt. Ennek több bibliai előképe van: a választott nép negyven évig vándorolt a pusztában. Mózes negyven napig tartózkodott a Sínai-hegyen, mielőtt megkapta az Úrtól a Tízparancsolatot tartalmazó két kőtáblát. Jézus Krisztus pedig megkeresztelkedését követően és nyilvános működését megelőzően szintén negyven napig böjtölt a pusztában. Mivel karácsony előtt nincs nagyhét, ezért a görögkatolikus egyházunkban az erre felkészítő böjt november 15-én kezdődik – magyarázta a parókus.
Elmondta, hogy ez szerdára és a péntekre vonatkozóan hústilalmat jelent, akárcsak december 24-re, ami szigorú böjti nap. Viszont, aki eleve vegán, vagy vegetáriánus az is tud böjtölni, hiszen ez nemcsak valamiről való lemondást jelent, hanem törekedhetünk rá, hogy ebben az időszakban többek legyünk. Odafigyelhetünk az Istennel és embertársainkkal való kapcsolatunkra és ennek érdekében imádkozhatunk gyakrabban és tehetünk több jó cselekedeteket. Megosztotta, hogy az óvodalelkészségen a kis gyermekek ezt nagy örömmel gyakorolják, amiért cserébe kapnak valami apróságot. Egyébként pedig a böjtöt mindenki saját életállapotának megfelelően végzi egyénileg, azaz eldöntheti, hogy miről mond le.
- Hivatalos szertartásrendünkben november 15-én még nincs feltűnő változás. Viszont a Szent Liturgiában a „Kik a kerubok…” kezdetű éneket már egy karácsonyi ének, a „Csodáknak csodája” dallamára daloljuk. November 21-e Szűz Mária templomba vezetésének az ünnepe a görögkatolikusoknál, amikortól kezdve már a „Karácsonyi katavásziát”, ennek az időszaknak a legfontosabb liturgikus énekét énekeljük. Ez az utrenyének, vagyis a reggeli istentiszteletnek a része. A kezdő sora pedig az a köszönés, amivel karácsonykor köszöntjük egymást: „Krisztus születik, dicsőítsétek! Krisztus a mennyből jő, ünnepeljétek!” A karácsony előtti két vasárnap neve pedig az Ószövetségi ősatyák és az Ószövetségi szentatyák vasárnapja, amelyeknek saját énekeik vannak – számolt be.
Hozzátette, hogy böjtben gyakrabban, minden szertartás alatt biztosítanak gyónási lehetőséget: reggel és este, pénteken pedig hosszabb időre, akár már 17 órától. Hajnali Rotáte-szentmisék azonban nincsenek a görögkatolikus egyházban. A böjtben lelkigyakorlatokat is szoktak tartani, amely az elcsendesedést segíti. Emellett például a Miskolci Egyházmegye honlapján minden nap megosztanak egy elgondolkodtató böjti üzenetet, illetve idézetet egy szenttől.
Tudatta, hogy a görögkatolikus egyházban a négy böjti idő – nagyböjt, karácsonyt megelőző, Nagyboldogasszony ünnepe előtti két hét és Péter Pál az apostolok fejedelme ünnepe előtt - színe elsősorban a bordó, de lehet a piros és a lila is. A bordó az oltárterítők színében és a papok ruhájában is megmutatkozik. Karácsonykor ez fehérre, vagy aranyra vált. Az adventi koszorú viszont nem jellemző a görögkatolikus templomokban, mert az evangélikus, protestáns hagyományból ered. Ennek ellenére a görögkatolikus családok egy részénél készítenek hat gyertyás koszorút bordó, vagy piros gyertyákkal, mivel náluk a böjti időszak is közel hat hét.
