1

„A görögkatolikusok évszázados öröksége” címmel nyílt kiállítás a Miskolci Egyházmegye elődje, a Miskolci Apostoli Exarchátus alapításának centenáriumi éve kapcsán a Herman Ottó Múzeumban, a II. Miskolci Ars Sacra Fesztivál keretében. Szeptember 19-én, csütörtök délután a zárkörű megnyitón mutatták be a fesztivál műtárgyát is: a 18. századi abaújszolnoki vésett, aranyozott, rokokó díszítésű görögkatolikus oltárt, amely megőrizte eredeti formáját és szépségét. 

A nagy nyilvánosság számára 2025. március 20-ig látogatható a tárlat. A görögkatolikus kiállítás kurátora: Terdik Szilveszter, az Iparművészeti Múzeum főmuzeológusa, társkurátora: Vámosi Katalin, a Herman Ottó Múzeum főmuzeológusa, aki tárlatvezetést is tart. Erre a múzeum honlapján lehet előzetesen regisztrálni. 

A kiállítás liturgikus tárgyakon keresztül mutatja be a görögkatolikusok tárgyi és szellemi örökségét, hagyományvilágát. Szolyák Péter, a Herman Ottó Múzeum igazgatója a megnyitón felhívta rá a figyelmet, hogy huszonnyolc intézmény és parókia összefogásával 68 műtárgyat mutatnak be. Orosz Atanáz, a Miskolci Egyházmegye püspöke hangsúlyozta, hogy a tárlat nemcsak száz év értékeit vonultatja fel, hanem több száz év templomaiból örökölt kincseket gyűjt egybe – tudtuk meg. 

„Mivel emberek vagyunk, szükségünk van olyan szimbólumokra, mint a tér tekintetében a templom, azaz a szent hely, mint az egyház ünnepei, szentségei, vagyis a szent idő, és olyan tárgyakra, mint a liturgikus eszközök vagy az ikonok. Maga az Isten akarta azt, hogy ő Krisztusban, mint ikonban látható és tapasztalható legyen, és köztünk legyen” – mondta köszöntőjében a zártkörű megnyitón az MTI híradása szerint Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.  

Kollégáink Gyulai Éva történész, egyetemi tanárhoz csatlakoztak, aki a Miskolci Egyetem történelem és régész szakos hallgatóinak tartott péntek délelőtt tárlatvezetést. 

„Az 1054-es egyházszakadásig a keresztény egyház hatalommal bíró spirituális vezetője egységesen a római pápa volt. A keleti kereszténység szerepe Bizánc, későbbi néven Konstantinápoly központtal a Nyugat-Római Birodalom bukásával erősödött meg. A keleti kereszténységnek a bizánci metropolita lett a feje pátriárkaként. Később a nyugati egyház törekedett rá, hogy az ortodoxiától visszahódítsa híveit. Emiatt életre hívta a pápa fennhatósága alá tartozó, de bizánci rítussal működő görögkatolikus vallást. Több ortodox pappal 1596-ban aláíratták a breszti uniót és belőlük lettek a görögkatolikus papok. Régiónkban főleg a ruszinok váltak görögkatolikussá” – ismertette Gyulai Éva. 

(Borítókép: Az Ars Sacra műtárgya: az abaújszolnoki görögkatolikus, rokokó oltár)