A húsvét misztériuma napokra lebontva

A magyar nyelvben a húsvét szó arra utal, hogy a hosszú böjt után magunkhoz vehetjük a húst, pedig ennek semmi értelme sincs abból a szempontból, hogy mit is akar tanítani nekünk ez az ünnep. – Eredeti neve a pászka, ami átmenetet jelent. És itt most nem a zsidók Egyiptomból Kánaánba vonuló negyven évére kell gondolni, hanem átmenet a földi életből a mennyeibe. Ezt járta végig Jézus, amit mi, keresztények ünneplünk minden húsvétkor. Akkora tartalommal bír, hogy nem egyetlen napot szánunk rá, hanem hármat is. Úgy is hívjuk, hogy Szent Háromnap, ami valójában négy nappalt érint – mondta a Szent Imre-templom plébánosa, Berkes László.

Virágvasárnappal kezdődik el a nagyhét, amit a kereszténység kiemel az év ötvenkét hetéből. – Jézus ezen a napon vonult be Jeruzsálembe, ahol pálmaágakat lengettek, hozsannát kiáltoztak, tehát ünnepelték. Ez visszatetsző volt a főpapoknak és a farizeusoknak, akik kérdőre vonták emiatt. A kérdésre Jézus úgy válaszol: a kövek szólalnának meg, ha az emberek nem tennék ezt. Vagyis természetesnek vette, hogy ünneplik a megváltót. A szertartásokon már passiót olvasunk és barkaágakat szentelünk meg. A szenvedéstörténetet még majd pár nap múlva, nagypénteken elevenítjük fel énekekkel – mondta a pap.

Senki sem szereti jobban felebarátját annál, mint aki életét adja oda érte

Nagycsütörtökön délelőtt az egyházmegye központjában a papságot ünneplik. – Jézus az utolsó vacsorán úgy alapította meg a papságot, hogy átváltoztatta a kenyeret a testévé, majd azt mondta, ezt cselekedjétek az én emlékezetemre – mondta Berkes László, majd folytatta a nagypéntekkel. – Ez Jézus szenvedésének a napja, vagyis kereszthalála, ami azt jelenti, hogy odaadta az életét az emberekért. Minden szeretetben valamiféle áldozat van, de annál többet nem tudok adni, mint hogy az életemet adom oda, ez a maximum. A passió valójában azzal ér véget, hogy eltemetik a testét. A feltámadás már egy új fejezet – magyarázta az atya.

Meghívás az örök boldogságra

Már nagycsütörtöktől nem szólnak a harangok a templomokban. – Nagyszombat a sírban nyugovás ideje, ezen a napon van a legnagyobb csend. A húsvéti vigília során történik Jézus feltámadása, amikor elgördül a kő a sír bejáratától. A feltámadás lényege, hogy Jézus feltámadt az örök életre. Ekkor elmegy az övéihez, Máriához, Péterhez, az apostolokhoz, és nem az ellenségeivel találkozik, hogy revansot vegyen. Jézus azért jött közénk, hogy meghirdesse: a földi élet után egy mennyei örök boldogságra hív meg minket. A húsvét ennek a megvalósulása. Megváltott bennünket kereszthalálával és feltámadásával – ennek az örömhíre a kereszténység hitvallása – mondta Berkes László.