Katolikus zarándokhely lehetne Miskolc
Nemcsak a hívek, de minden miskolci számára fontos ünnepi alkalom lesz Kelemen Didák idei jubileumi emléknapja, április 28-án. Ez lehetőséget kínál majd arra, hogy felidézzük mindazt a nagy munkát, amit ez a szent ember végzett Miskolcért. Többek között neki köszönheti a város a csodálatos Nagyboldogasszony minorita templomot és a Földes Ferenc Gimnáziumot is. Boldoggá avatása 1748 óta folyamatban van. Mivel egyre nagyobb az érdeklődés a vallási turizmus iránt, ha ez megtörténne, az Miskolcot római katolikus zarándokhellyé tehetné. Hagyatékát Kartal Ernő minorita atya kezdeményezésére hosszú évek óta az Éltető Lélek Alapítvány gondozza.
- Kelemen Didák (1683-1744) erdélyi származású, elkötelezett minorita szerzetes a török időkben érkezett Miskolcra, amikor az országban sok település elnéptelenedett és értékrendi zűrzavar alakult ki. Rendtársaival vállalta, hogy újjászervezi a katolikus életet a városban – nyilatkozta szerkesztőségünknek Várhelyi Krisztina, az Éltető Lélek Alapítvány alapító tagja. - Egy évvel jövetele után, 1729-ben tette le református környezetben a mai barokk stílusú Nagyboldogasszony minorita templom alapjait, amely máig a város ékessége. Mellette található a minorita rendház és a Kelemen Didák Fiúkollégium, valamint a szintén általa alapított Földes Ferenc Gimnázium, ami az egykori Miskolci Katolikus Fiúgimnázium volt – tudatta.
Várhelyi Krisztina azt is elmondta, hogy bár Kelemen Didák egyetemi oktató lehetett volna Eperjesen, ő inkább a szegényeknek segített. Sőt a pestises betegek gondozását, temetését vállalta magára. Aztán maga is súlyosan megbetegedett és Miskolcon hunyt el. Ezt követően pedig azokra az emlékhelyekre tért ki, amelyek a nagy előd munkásságára irányítják rá a figyelmet.
- Kartal Ernő atya kezdeményezte, hogy az elhunyt Kelemen Didákot a miskolci minorita templomba díszsírhelybe helyezzék. Egy mellette lévő emlékkönyvbe pedig bele lehet írni az imaszándékokat, akár gyógyulásokért, amelyekben kérik a hívek a nevezetes szerzetes közbenjárását. Emléknapjához kapcsolódóan minden hónap 28-án boldoggá avatásáért könyörögnek – ismertette az Éltető Lélek Alapítvány alapító tagja.
Felsorolta, hogy a Földes épületének bejárati homlokzatán Tóth Sándor munkája, egy bronzból készült tábla, illetve dombormű őrzi az alapító Kelemen Didák emlékét és termet is neveztek el róla a gimnáziumban. Szintén a Földes és az Éltető Lélek Alapítvány kezdeményezésére a minorita templom előtti utca megkapta 2016-ban a nevét. Máger Ágnes ugyancsak készített két domborművet róla. Az egyiket Kézdivásárhelyen a Nagy Mózes Főgimnázium dicsőségfalára helyezték ki 2022-ben. A másikat pedig emléknapja környékén Aradon fogják. Az erdélyi Lemhényben szintén létesült a tiszteletére egy emlékhely.
Megosztotta, hogy A Tiszteletreméltó című másfél órás dokumentumfilm Czikora Ágnes rendezésében az életútját dolgozza fel, többek között erdélyi helyszínekkel. A történeti hátteret Gyula Éva történész professzor dolgozta fel. A filmet több alkalommal telt házzal mutatták be, két éve például a CineFesten. Továbbá az Éltető Lélek Alapítvány hat könyvet adott ki életútjáról és munkásságáról. Idén pedig a szeptember 14-től 22-ig tartandó Miskolci Ars Sacra Fesztiválon említik majd a nevét.
Hozzátette, hogy Kelemen Didák tisztelete nemcsak hazánkban, hanem Lengyelországban is él. Dobos Marianne mellett, életművének egyik legnagyobb kutatója Bogdan Adamczyk, Miskolc Pro Urbe-díjas lengyel minorita szerzetes, plébánosa, aki sok zarándoklatot és konferenciát szervezett Kelemen Didák emlékezete kapcsán. Sőt könyvei is jelentek meg róla, illetve a doktori disszertációját is erről írta. A lengyel atya a koronavírus áldozata lett három éve április 9-én, így idén rá is emlékeznek.
