Modern, posztmodern, szocreál - építészeti konferencia Miskolcon

Az egykori miskolci tévétorony teljes körű felújítása és egyben az építésének előző évben megünnepelt hatvanadik évfordulója adta az apropót ahhoz, hogy konferenciát szervezzenek neves építészeknek és az érdeklődő közönségnek, az 1960-70-es évek építészetéről és megőrzött hagyatékáról, amelyek Miskolc szinte minden városrészében máig megtalálhatók. 

A borsodi vármegyeszékhely emblematikus építményének tervezése az 1960-as évek elején kezdődött és az 1963-ban történt átadása egy új korszak kezdetét jelentette, nem csak a város, de a huszadik század második felére jellemző nagyvárosi építészeti modernizáció történetében is. Ez az időszak olyan új épületek, új városképek megszületésének kora volt, amelyek még ma is meghatározónak számítanak a magyarországi nagyvárosok identitásában.

A konferenciát megnyitó beszédében Veres Pál Miskolc polgármestere Plesz Antal építészt idézte: „Az építészet az emberépítéssel kezdődik." 

-    Magam is úgy hiszem, hogy ahhoz, hogy várost építsünk, előbb embert kell építenünk. Lokálpatrióta, környezet- és öntudatos polgárokat, akik aztán közösségeket építenek, amelyekből felépül maga a város. Az ember után az embereknek való tereket kell megépítenünk a városépítés során. Egy város csak akkor lesz élhető, ha otthon érzik magukat benne az emberek, ha vannak olyan terek, ahol jó találkozni. Mi ilyen tereket igyekszünk építeni – mutatott rá a polgármester. 
Veres Pál hangsúlyozta, lezárult egy Európai Uniós fejlesztési szakasz és kezdődik egy új. A város fejlesztésének megtervezett íve van, fontos tisztázni, hogy hogyan képzeljük el a jövőt itt Miskolcon, milyen további fejlesztésekben gondolkodhatunk. A jövő tervezésében építve mindazokra a meglévő értékeinkre és hagyományainkra, amelyekkel rendelkezünk. Ezek egy része maga az épített környezetünk, amely egy jó része éppen a hatvanas, hetvenes évekből maradt ránk. 

-    Egy ilyen tanácskozás azért is fontos, mert olyan szakemberek gyűltek össze, akiknek véleménye van arról, hogyan lehetne tovább fejleszteni a várost. Városvezetőként én arra helyezem a hangsúlyt, hogy a Hodobay programban is megfogalmazott fejlesztési ívek mentén, egy jobb, élhetőbb környezetet teremtsünk az itt élőknek. Ezek a tervezett fejlesztések nem giga-építkezések vagy látványberuházások lesznek, hanem sokkal inkább a mindennapokban tetten érhető, az egész város hangulatát jobbá tevő környezetfejlesztések. Többek között erről is szól ez a konferencia, ahol bizonyára sok olyan ötlet, elképzelés hangzik el, amelyek a következő évekre, akár évtizedekre meghatározóak lehetnek az előttünk álló fejlesztések során – ismertette Veres Pál. 

A konferencia díszvendége Lánszki Regő az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára, országos főépítész kiemelte, nehéz ezt a korszakot, az 1960-70-es éveket csupán önmagában szemlélni, hiszen egy hányattatott huszadik század van mögöttünk. Már azt megelőzően is egy útkeresés volt jellemző az építészetre, egyszerre több irányzat volt jelen, a historizmustól a modernen, posztmodernen vagy a szocialista realizmuson át a brutalista építészetig. 

-    Sok mindenre kellett hirtelen válaszokat találni, a nagyarányú lakásigényre, a gazdasági szükségszerűségekre, a társadalmi nyomásra. Megjelentek új elemek az építészetben, amelyekkel lehetett kreatívan élni, de az említett nehézségek bekényszerítették a tervezőket egyfajta dobozszerű falanszter-építészetbe. Ennek sok nyoma van itt Miskolcon is. A lakótelepek, az akkoriban épült iskolák, az egykori pártházak, vagy az úgynevezett Kádár-kockák – sorolta az országos főépítész. 
Hozzátette, van bőven teendőnk a következő évtizedekben ezekkel az épületekkel, amelyek között ugyanakkor egészen különlegesek is vannak, ilyen az emblematikus Avasi kilátó, egykori tévétorony. Ezeket meg kell kutatni, és meg kell őrizni az utókornak. 

-    A konferencia apropója az, hogy tavaly készült el a hatvan éves kilátó felújítása, amely 1963-ban lett átadva, és kifejezetten reprezentálja a hatvanas évek modern építészetét, amelynek a kilátó az egyik zászlóshajója. A városkép meghatározó eleme azóta is. Úgy gondoltuk, hogy az építész szakmát érdekelni fogja ez a szépen felújított épület. Ami így is lett, több mint százan regisztráltak a konferenciára az ország több részéből, köztük Budapest főépítésze is. Ez a találkozás lehetőséget ad arra is, hogy beszéljünk a problémákról, hiszen van probléma azzal, hogyan kezeljük a hatvanas évek épületeit – árulta el Szunyogh László Miskolc főépítésze. 
Megtudtuk tőle, hogy ezzel a témával érzékeny pontot találtak, akkora volt az érdeklődés, hogy az eredetileg egynapos tanácskozásból kétnapos konferencia lett. 

1

A kétnapos rendezvény programja szakmai előadásokból, illetve kísérőprogramokból áll, utóbbiak közül az avasi „mini-Borangolás” Miskolc egyik legnépszerűbb turisztikai rendezvényét idézi meg, amely során a Történelmi Avas borospincéinek világába tekintenek be a vendégek. Péntek délután egy kirándulás a program, az MVK Zrt. Ikarus típusú veteránbuszaival. A szakmai túrán felkeresik a belváros korabeli középületeit, majd az egykori diósgyőri kohászat területét.