Újjászületik a miskolci Kálvária-domb

1

Teljesen helyreállítják a miskolci Kálvária-domb stációit. A szerdán kezdődött munkák részeként felújítják a még álló öt stációt és újból felépítik azt a kettőt is, amelyek az elmúlt több mint hatvan évben megsemmisültek. 

A beruházást kezdetét megelőzően szerda reggel közösen imádkoztak a hívek, a kivitelező, valamint a Vörösmarty Mihály Római Katolikus Általános Iskola diákjai a kivitelezés sikeréért. Juhász Ferenc pasztoriális helynök, a Mindszenti Plébánia plébánosa lapunknak úgy fogalmazott, a felújítás már nagyon időszerű volt, hiszen a ma még álló stációk már rendkívül leromlott állapotban voltak.

 – Ez a munka már nem tűrhetett halasztást, hiszen kilazultak a stációk kövei, a vasrácsok, amik védték Jézus szenvedésének az ábrázolását, elrozsdálltak. Márpedig ez egy olyan szakrális hely, ami minden kor emberétől igényli azt, hogy tartsa rendben, itt megpihenjen, lelkileg is kikapcsolódjon, feltöltődjön, amikor idejön. Éppen ezért gondoltam úgy, de nemcsak én, hanem már a korábbi plébánosok, hogy ezzel a területtel valamit kezdeni kell – mondta.

Megújul, újjáépül

A plébános elárulta azt is, a beruházás hosszú tervezési időszak után kezdődhetett el. A restaurálást végző Dór Kőfaragó és Kőrestauráló Kft. ügyvezetője érdeklődésünkre elmondta, a lebontott köveket beszámozzák, és úgy viszik majd el a műtermükbe, ahol felújítják a még használható darabokat, a hiányzó részeket pedig pótolják. Amíg pedig a díszek újjászületnek, a Kálvária-dombon felújítják és a munkák részeként helyreállítják azt az elmúlt évtizedekben megsemmisült sétányt, amelyen a stációk könnyedén megközelíthetőek voltak.  

– Az öt megmaradt emlékmű bontását a tervek szerint három nap alatt végeznénk el, de ez nagyon sokban függ az időjárástól, ami az elmúlt napokban téliesre fordult. A csúszós, jeges domboldalon ugyanis nem tudjuk megközelíteni a stációkat. A bontás után a darabokat itt, a kápolna mellett deponáljuk le, és csak ha már mindent elbontottunk, akkor szállítjuk el egy nagyobb teherautóval a műtermünkbe. Reményeink szerint március-április környékén felújítva szerelhetjük azokat össze, már a helyszínen – mondta el Dani Gyula, aki elárulta azt is, ezzel párhuzamosan megkezdődik az elpusztult stációk újjáépítése is, melyeket a korabeli tervek alapján és az egykori alkotó stílusát követve fognak elvégezni.  

Jótékony család 

A beruházás egy olyan miskolci családnak köszönhetően valósulhat meg, amelynek több tagja már évek óta Budapesten él. Piukovics István egyik tagja ennek a családnak, lapunknak azt mondta, ma is élő szálakkal kötődnek Miskolchoz, és fontosnak tartja a Kálvária rendbetételét. Egyrészt azért, mert a fontos számukra a hit, az egyház, másrészt, mert korábban a környéken éltek, és szép emlékei vannak a területről. 

– Egy építőipari vállalkozásunk van, ami Isten kegyelméből viszonylag jól ment az elmúlt években, és úgy gondoltuk, hogy ennyivel tartozunk szülővárosunknak. Ha úgy tetszik, tulajdonképpen mi csak továbbadunk abból, amit mi kaptunk – hangsúlyozta Piukovics István, aki azt is elárulta, hogy cégük is kiveszi a részét a munkákból, a stációk alapjainak felújítása és a hiányzók építésével, illetve az említett sétány megalkotásával.

A stációk felújítása, az összekötő utak építése előreláthatólag huszonöt millió forintba fog kerülni. Kiderült az is, a Kálvária-kápolna megújítása nem képezi a mostani munkák részét, azt később szeretné a Mindszenti plébánia helyreállítani.

A kezdetek

A kálvária építését a 19. században még Máriássy Gábor egri kanonok határozta el, megemlékezve ezzel miskolci papi működéséről. Ennek érdekében 1857-ben az Avason, a Tűzköves dűlőben vásárolt egy telket.  A romantikus neogót stílusú terveket Rudolf Antal készítette. 1858-ban kialakították az utakat, 1860-ban kezdődött az építkezés. A kőműves munkák mestere Kobek József (de kövesdi kőfaragók is közreműködtek), az ácsmester Szabó István volt. A kálvária stációinak domborműveit nagy valószínűséggel Dahlström (Dallstrőm) József, svéd származású miskolci kőfaragó művész készítette. A hét stáció az alábbi jeleneteket ábrázolta: Jézus az olajfák hegyén, Jézus elárulása, Jézus megostorozása, Jézus tövissel való megkoronázása, Jézus Pilátus előtt, Jézus a keresztet hordozza.

Az altemplommal épült kápolna 1864-re készült el, ekkor szentelte fel Bartakovics Béla egri érsek – összekapcsolva a Mindszenti templom tornyainak alapkőletételével. A domb alsó felén pedig kerítést és kaput is építettek. A kálvária körzete hamar a miskolciak kedvelt pihenőhelyévé vált, ezért szemközt kialakították a Népkertet, és a két pihenőterületet összekapcsolták.

Lejtmenet

A terület sötét évtizedei az 1950-es években kezdődtek, 1953-ra felépítették az akkori állampárt székházát (ez 1980 óta a Herman Ottó Múzeum központi épülete – a szerző). Az építkezés során megsemmisült a kerítés, elbontottak egy stációt, ráadásul megszűnt a természetes kapcsolat a Népkerttel. A területen szovjet katonai temetőt létesítettek, a kápolnát bezárták, és további egy stáció megsemmisült ezekben az évtizedekben. Megújítását a rendszerváltozás óta tervezik, az elmúlt évtizedekben el is készült az oldallépcső, újjáépítették a kápolna tornyát és a liget felső részén, a kápolna előtt pedig kaput alakítottak ki. Ez a munka folytatódik most a stációk felújításával illetve pótlásával, valamint az elpusztult sétány újjáépítésével.