„Uram, tégy engem a te békéd eszközévé” – Assisi Szent Ferencre emlékezünk

Pénteken, október 4-én tartotta a katolikus egyház Assisi Szent Ferenc (1182. július 5. – 1226. október 3.) emléknapját, aki korunk egyik legkedveltebb és talán legnagyobb hatású szentje. Sok minden maradt meg az emberek emlékezetében Szent Ferencről, ami szimpatikussá teszi a személyét. Bár jómódú családból származott, mégis a szegénységet választotta, amikor 1209-ben megalapította a Kisebb Testvérek Rendjét, a ferences rendet, ami koldulórend volt. Kora egyházában reformernek számított ezzel a tettével. 

Szüntelenül dicsőítette az Istent, az Ő keze nyomát meglátva a teremtett világ dolgaiban. Olyan közel volt a természethez, hogy értette az állatok nyelvét és mellette a vadak is megszelídültek. Éppen ezért tartják az állatok védőszentjének és emléknapjával egybe esik az állatok világnapja is. Sőt nevéhez fűződik az első karácsonyi betlehem megalkotása az itáliai Greccióban, amit élő állatokkal valósított meg. 

Viszont idén talán mindezeknél is aktuálisabb, hogy megjelentek rajta Krisztus sebei stigmák formájában. Stigmatizációjának 800. évfordulójára emlékezik Assisi Szent Ferenc emlékév keretében a ferences rendek nagy családja. Az ünnepi időszak kapcsán a ferences lelkiségű Szent Ferenc Kistestvérei szerzetesrend egyik tagjával beszélgettünk. 

„Isten szegénykéje”

- Assisi Szent Ferenc azt ismerte fel, hogy Krisztus az övéivel egy és mindenkor, minden emberével közösséget vállal, szolidáris velük. Úgy, ahogy a Messiás megtette ezt, igyekezett Szent Ferenc is. Az ő időszakában a társadalomnak a nyolcvan százaléka koldusszegény volt, ami Ferenc számára azt jelentette, hogy az emberekben megnyilvánuló szenvedő Krisztus is szegény. Ezért ő, mint gazdag polgárgyerek lemondott minden vagyonáról, hogy az élete jellé váljon – nyilatkozta portálunknak Pehm G. Antal testvér, a vasgyári Szent István király templom plébánosa. 

- Ezzel a tettével az evangélium talaján állva rendkívüli hatást gyakorolt az egyházra, ami megújulást hozott. A jezsuita Ferenc pápa is Assisi Szent Ferenc nevét vette fel, amivel az egyszerűséget és emberközeliséget szeretné hangsúlyozni az anyaszentegyház felé a pápaság intézményes voltával szemben – emelte ki. 

Az állatok védőszentje

A plébános kifejtette, hogy Szent Ferenc népszerűségét sok mindennek köszönheti. Többek között természetközeliségének, hogy Isten minden teremtményében magát az Alkotót látta, amiről egyik leghíresebb verse a Naphimnusz is tanúskodik. A róla fennmaradt történelmi alapokon is álló legendás történetek - például A gubbiói farkas megszelídítése - az „Assisi Szent Ferenc virágos kertjében,” eredeti címén a „Fioretti” nevű művében olvashatók. Számára nagyon fontos volt a közösség is, hogy másokkal egészen egyszerűen és szegényen, mindenféle túlbonyolítás és mesterkéltség nélkül felvegye a kapcsolatot és ápolja azt. Az atya elárulta, hogy helyenként még a humort is belevitte ebbe. 

- A Szent Ferenc Kistestvérei és annak női ága a Szent Ferenc Kisnővérei szerzetesrendek története azért sajátos a ferences lelkiségen belül, mert nem Assisi Szent Ferenccel kezdődött. Hanem a hetvenes-nyolcvanas évek katolikus karizmatikus megújulásával. Közben fedeztük fel magunknak Szent Ferencet a Szentlélek megújító munkája révén. Nekünk az lett a jelszavunk, hogy "a régit és az újat összekapcsolni." Ez egyfajta visszatérés az egyszerűséghez. Bár a szó szoros értelmében már egyik ferences közösség sem szegény, hiszen a társadalom is megváltozott, de törekszünk rá, hogy a legszükségesebbekkel kijöjjünk – osztotta meg a szerzetes. 

Hozzátette, hogy szolgálati helyükön, a Vasgyár városrészben és Lyukóvölgyben jelentős roma közösség él és sok a szegény ember a szó szoros és az átvitt értelemben is. A romákra kiemelt figyelmet fordítanak a Teréz anya nővéreivel együttműködésben. A látókörükbe tartozó mélyszegénységben élőknek igyekeznek élelmiszerrel segíteni. Emellett a karizmatikus megújulás lelkiségével összhangban az evangelizációt is feladatuknak tekintik. 

Krisztus sebeit hordozta

- Assisi Szent Ferenc ünnepe a halálának emléknapjához kötődik, de mégsem erről beszélünk. Az egyházi ünnepek a vigíliájukkal, azaz az előestéjükkel kezdődnek, ezért az úgy nevezett tranzitus már október 3-án este elkezdődött. A tranzitus szó azt jelenti, hogy átmenet. Ez arra emlékeztet bennünket, hogy Szent Ferenc bár természetes halállal halt meg, de átment az e világról az Atya országába. Így amikor elhunyt, nem véget ért valami, hanem sokkal inkább elkezdődött – magyarázta. 

- Ennek jele volt az is, hogy halála előtt két évvel 1224. szeptember 17-én öt stigma jelent meg a testén – a két tenyerén, az oldalán és a lábain - amelyek haláláig ott voltak és folyamatosan kötözni kellett őket. Az egyházban nem ismeretlen ez és más misztikus jelenségek sem. Ezek szent életű embereknél mutatkoznak meg, akik lelkileg nagyon mély egységet élnek meg Jézussal. Például a 20. században élt Pio atya is stigmatizált volt. A stigmák Krisztus sebeinek a megnyilvánulási formái, amelyek a Megváltó értünk vállalt szenvedéseire, fájdalmára és felénk áradó nagy-nagy szeretetére irányítják rá a figyelmet – fogalmazott. 

Elmondta, hogy Szent Ferenc stigmatizációja, ennek jelentősége és a szeretetből vállalt szenvedés az idei tranzitusban, az igehirdetésben központi téma volt. A vasgyári plébánián csütörtök este az ünnepi szentmisét megelőzően zsolozsmáztak, majd azt követően hatkor tartották a szertartást dicsőítő zenekaruk gitáros kíséretével.