2023 kritikus év lesz a megye gazdasága számára, de teljesíthető

A küldöttgyűlés népes hallgatóságának a rendezvény első előadója Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a világ- és benne a magyar gazdaság helyzetét vázolta, különös tekintettel a beláthatatlan kimenetelű orosz-ukrán háborúra és a velejáró szankciós politikára, és ezek gazdasági következményeire. Kiemelte, hogy ezen külső hatások miatt Magyarország a gazdasági reorganizáció szélén áll, a kialakult energiaválság a gazdaságpolitika, benne a fiskális és monetáris politika összehangolását, az iparpolitika újjászervezését igényli, az infláció letörésének érdekében.

Az MKIK elnöke szerint a nyugati világ számos államával szemben Magyarországot jobban érinti és terheli az orosz-ukrán háború, a szankciós politika és annak következményei. A kormányzat átmeneti unortodox gazdaságpolitikai lépései segítséget jelentettek a gazdaság életben tartásában, ennek köszönhetően tudtunk 2022-ben is 4,6 százalékos GDP növekedést felmutatni, amit a kormány hatható beavatkozása - gazdaságvédelmi intézkedései - nélkül nem sikerült volna elérni. Az egymást követő válságok kezelésében pedig a kamarai hálózatnak is jelentős szerepe volt. Az MKIK a területi kamarákra támaszkodva folyamatosan tájékoztatta a döntéshozókat a vállalkozói igényekről, és számos naprakész javaslatot fogalmaztak meg a gazdasági szereplők érdekében. Ilyen volt többek között például a helyi adók felezése és befagyasztása, a KATA módosítás, a munkába járási költségtérítés összegének emelése, a hitelmoratórium, a kamat stop vagy az energiaszolgáltatók erőfölényének letörése. 

Parragh László úgy értékelte, hogy a kamarai javaslatok döntő többsége értő fülekre talál a kormánynál és meg is jelenik a törvényi szabályozásokban és a támogatások kialakításában. A legfontosabb támogatási intézkedések közül kiemelte a Feldolgozóipari KKV Energiaköltség és Beruházás Támogatási Programot, az ágazati támogatásokat a turizmus-vendéglátás szektorban, és a falusi kisboltoknak nyújtott támogatást a Magyar Falu Program keretében. Hangsúlyozta, hogy a következő időszakban a monetáris és a fiskális politika mellett az energiapolitika fogja meghatározni a gazdasági folyamatokat, enélkül nem lehet sikeres a gazdaságpolitika. Átmenetileg helyes megoldásnak tartja a piackorlátozó unortodox gazdaságpolitikai intézkedéseket, az árak és kamatok állami rögzítését, azonban az infláció elleni harcban a hosszú távú unortodox monetáris politikai szemlélet nem arányos az inflációt visszaszorítani képes eredményével, valamint a hitelezés és a beruházások visszafogásával. Be kell látni, hogy az energiaválság egyik legfontosabb következményeként az infláció világszerte magasan jár, ezt kivédeni belföldön nagyon nehéz. Ugyanakkor bízik abban, hogy a kormány intézkedései az év második felében meghozzák a kellő hatást az infláció visszaszorítása terén.

Mint elmondta, a kialakult válsághelyzetben a kormány „satuféket nyomott” az állami kiadások területén, amit az önkormányzatok és az építőipar érez meg leginkább. A beruházások újbóli beindításához pedig alacsony kamatkörnyezetre van szükség, amit a Széchényi Kártya tud biztosítani a jelenlegi gazdasági helyzetben. Viszont a magas inflációs gazdasági környezet már a koronavírus előtti időszakban megjelent, a Covid alatt elmaradt és kielégítetlen kereslet pedig elkezdte tovább fűteni az inflációt, ezt a hirtelen jött nyersanyagár-emelkedés, ami minden termékre kihatott, további magasságokba repítette. Ezen a megkésett és folyamatos kamatráta-emelés már nem tudott érdemben segíteni. A ma irányadó 18 százalékos kamat inkább a gazdaságot fogta vissza, mint sem az inflációs nyomást tompította volna. 
Az MKIK elnöke reményét fejezte ki, hogy a jelenlegi technikai recesszió csak egy maximum két-három negyedévi átmeneti állapot a magyar gazdaságban, ahonnan jószerével ismét repülő rajtot vehet majd a gazdaság.

Kérdésünkre válaszolva Bihall Tamás, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (BOKIK) elnöke a megyei helyzetről szólva elmondta, hogy a 2022-es év, bár komoly kihívásokkal teli volt, mégis pozitív eredménnyel zárt. De talán ennél is fontosabb most, hogy ez az év is jól indult, az első negyedévből az látszik, hogy a megye gazdasága nem fog recesszióba fordulni. „Van megtorpanás, vannak gondok, de például a munkaerőkereslet továbbra is rendkívül dinamikus. Mérnököket és szakmunkásokat is keresnek a cégek. Szalagmunkásokat, vendéglátósokat egyaránt. Nem csökken a vállalkozások száma sem, és a meghatározó beruházások is tovább folynak. Megyénket az állami beruházások időleges visszafogása sem érintette. Ezek alapján azt gondolom, hogy a 2023-as év, bár nagyon kritikus lesz, de teljesíthető” – prognosztizálta az elnök. 

Hozzátette, természetesen sok a nyitott kérdés, nem csak a nemzetközi politikai helyzet és a háború miatt, hanem például az energetikában is, avagy a vízzel kapcsolatban is, amely egyre inkább alapvető tényezője az életünknek. Ezért minden kritikus beruházásnál a jövőben a vízügyi szakemberekkel is lesznek egyeztetések. További kezelendő kérdésnek nevezte a munkaerő helyzetet a megyében, különösen annak fényében, hogy míg közel negyvenezer (7,4 százalék) álláskeresőt tartanak nyilván, valójában munkaerőhiánnyal küzd sok megyebeli cég. Ennek egyik legfőbb oka lehet a képzettség- és képesítés hiány, mert az ilyen munkavállalókat a vállalkozások is nehezen tudják foglalkoztatni. 
A minőségi munkaerőt ma már a határon túl is keresni kell, elsősorban a felvidéki magyarok körében, kihasználva a Miskolc-Kassa autópálya előnyeit is – tudtuk meg Bihall Tamástól, aki az interjú után megnyitotta a kamara hatvanötödik küldöttgyűlését. 

A BOKIK küldöttgyűlésén a miskolci önkormányzat részéről jelen volt Szopkó Tibor alpolgármester és Ignácz Dávid jegyző, a Miskolci Egyetem képviseletében Szűcs Péter általános rektorhelyettes, Molnár Péter a Miskolci Szakképzési Centrum főigazgatója, valamint Bánné dr. Gál Boglárka, a vármegyei közgyűlés elnöke, aki felszólalóként méltatta az általuk gondozott Foglalkoztatási Paktumot, a hivatal befektetésösztönző tevékenységét és az Interreges szlovák-magyar együttműködést is, amelyek hozzájárulnak a vármegye gazdasági és kulturális fejlődéséhez. Ebben 2021-óta szorosan együttműködnek a BOKIK-kal is, az együtt gondolkodás, a közös tervezés elősegíti a célok elérését – mondta a megyei közgyűlés elnöke a BOKIK hatvanötödik küldöttgyűlésén.