Ahogy az jó pár hete a hazai sajtóban megjelent: az EU olyan agrárszakértői jelentést mutatott be nemrégiben, amelynek célja, hogy megreformálja a közös agrárpolitikát (KAP) annak érdekében, hogy az uniós támogatások jobban igazodjanak a gazdálkodók társadalmi-gazdasági szükségleteihez.

A jelentést mintegy harminc szakértő készítette az Európai Unió mezőgazdaságának jövőjéről szóló úgynevezett stratégiai párbeszéd keretében, amely idén januárban kezdődött el, válaszul a több uniós országban kitört sorozatos agrártüntetésekre.

A jelentés javaslatai alapján az Európai Bizottság feladata lesz egy új agrárpolitika kialakítása. A szakértők, többek között azt tanácsolják, hogy a KAP forrásokból származó támogatásokat a jövedelem alapján a "leginkább rászoruló gazdák" felé irányítsák, és ne a birtokolt földterület nagysága alapján fizessék ki.

– Brüsszel arra készül, hogy elvegye a területalapú támogatásokat a magyar gazdáktól – hangzott el azon a csütörtöki sajtótájékoztatón, melyet a „Megvédjük a magyar gazdákat! El a kezekkel az agrártámogatásoktól!” címmel indított, online formában kitölthető és aláírható petíció kapcsán tartottak a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara B-A-Z Vármegyei Igazgatóságának Csabai kapu 62. szám alatti épületében.

A résztvevők a területalapú támogatások megtartásáért és a hazai állattenyésztés megmaradásáért is szót emeltek. Álláspontjuk egyértelmű az üggyel kapcsolatban: céljuk, hogy ne kerüljenek kilátástalan helyzetbe a magyar gazdák, és ne árasszák el a lakosságot a kétes eredetű élelmiszerek.

– Ez a támogatási forma Magyarország teljes területén igényelt támogatás. Egy közel ötmillió hektárt, százhatvankétezer gazdálkodót is meghaladó számú családi gazdaságot, őstermelőt, mezőgazdasági szervezetet, vállalkozást érintő kérdésről beszélünk – rögzítette Papp Zsolt György.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke szerint a területalapú támogatás biztonságot ad a mezőgazdasági munkához, a bérleti díjak kifizetéséhez, a következő évre való felkészülésre. – Rendkívül fontos eleme a magyar mezőgazdaságnak ez a támogatás – húzta alá.

Jakab István a majdani többlet adminisztrációról, a különféle terhekről és a kiszámíthatatlan helyzetről értekezett beszédében. A MAGOSZ elnökének értékelése alapján az EU lakosságának egészségét kockáztatná a 2027-től érvénybe lépő új rendszer. Hozzátette: petíciójukkal szeretnék felhívni a környező országok figyelmét is, akik ugyanúgy kárvallottjai volnának a bevezetendő struktúrának.

Taskó József, a NAK Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei elnöke, egyben a MAGOSZ alelnöke úgy vélekedett, az új szisztéma egyértelműen káros a magyar gazdálkodókra, így a magyar lakosság is kárát fogja látni. Stefánné Fekete Mária végezetül rámutatott: a családi gazdaságoknak vethet véget a tervezett uniós rendelkezés. A MAGOSZ Gazdasszonyok B.-A.-Z. Vármegyei Gazdakörének elnöke szerint a jó minőségű élelmiszerek veszélybe kerülése valamennyi hazai család életére kihatással lehet majd.