DK: Európa válasza a válságokra az erőteljesebb és hatékonyabb együttműködés volt
Dobrev Klára a Kiút a válságból - Magyar problémák, európai megoldások című konferencián hangsúlyozta: talán a 2. világháború óta nem volt arra példa, hogy 15 év alatt ekkora, a tudást és az intézményrendszert alapvetően megkérdőjelező változások történjenek.
A 2008-2009-es válság megkérdőjelezte a globális pénzügyi és gazdasági rendszer működését, a koronavírus a mi életünkben nem látott fenyegetettséget jelentett, az orosz agresszió pedig alapjaiban kérdőjelezte meg azt a biztonságpolitikai rendszert, amiben hittünk - fogalmazott.
A 2008-2009-es pénzügyi válságra a bankunió, a pénzügyi intézmények nemzetközi felügyeletének a megerősítése, a betétesek és kisbefektetők sokkal szigorúbb védelme volt a válasz - közölte. A koronavírus-válság után az EU pár hónap alatt megduplázta a költségvetését, újjáépítési alapot hozott létre, majd a történelemben először közös hitelt vett fel - tette hozzá, kiemelve, hogy az orosz agresszió is összébb zárta Európát.
Ebből az erős és egységesülő Európából igazából két ország lógott ki az elmúlt időben - jelentette ki. Az egyik Nagy-Britannia, ahol szűk többséggel a Brexit mellett szavaztak, a másik pedig Magyarország, ahol "ha nem is látványos népszavazással, de minden egyes nappal szorulunk kijjebb az Európai Unió peremére" - fogalmazott.
Dobrev Klára azt mondta, sokszor hallja, hogy Orbán Viktor miniszterelnök nem is akar kilépni az Európai Unióból. "Azt tudom mondani, hogy nem érdekel, hogy mit akar, (...) az a kérdés, hogy amit tesz, annak mi a következménye" - jelentette ki a politikus. David Cameron volt brit miniszterelnök sem akart kilépni az EU-ból, ahogy Nigel Farage a Brexit-pártiak egykori leghangosabb szószólója is az utolsó pillanatig azt gondolta, hogy bent maradnak - érvelt. Mindegy, hogy mit akarnak, a tetteknek következményei vannak és ezeket a következményeket kell nézni - mondta az EP-képviselő.
A politikus azt javasolta hallgatóságának, hogy tanuljanak és figyeljenek, mert "minden nap egyre erősebb" az EU-ellenes, a Brüsszel-ellenes, illetve a NATO-integritásunkat és tagságunkat megkérdőjelező propaganda.
Egyre többet kell tudni arról, hogy mi a következménye egy-egy politikai lépésnek és feladat erre felhívni az emberek figyelmét - nyomatékosította. Nem ijesztgetni kell, hanem felhívni a figyelmet a veszélyre. Azt mondják, hogy jobb félni, mint megijedni, "én azt javaslom, hogy féljünk, mert az ijedtségnek hatalmas ára van" - mondta Dobrev Klára.
Egy olyan gazdag ország, mint Nagy-Britannia is hatalmas árat fizet érte, Magyarország számára ez a véget jelenti, mert nincs élet az Európai Unión kívül - összegezte gondolatait.