A doni áttörés magyar áldozataira emlékeztek Miskolcon

1

Az 1943. január 12-i doni áttörés hetvenkilencedik évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen Szopkó Róbert, a Herman Ottó Gimnázium történelemtanára és a 10-es Honvéd Hagyományőrző Egyesület elnöke mondott köszöntő beszédet.

Szopkó Róbert egy személyes történeten keresztül emlékeztette az összegyűlteket, hogy mit jelentett a katonáknak és a hátországban élőknek a magyar hadsereg fekete napja. A történelem tanár a saját nagyapjának bátyjáról mesélt, aki olyan siralmas állapotban tért vissza a frontról, hogy két héttel a hazatérése után elhunyt. A hasonló esetek pedig nem voltak ritkák abban az időben.

- Ők voltak a szerencsések. Azok, akiket a rokonaik meg tudtak gyászolni, méltó képpen el tudtak temetni. A történészek szerint 120-150 ezer ember fekszik a Don partján, a nagy temetőkben, akik nem kapták meg a végtisztességet, nem tudta őket elsiratni a családjuk - mondta Szopkó Róbert, hozzátéve, ezeknek az embereknek nem is volt kötelező a csatatéren lenniük.

- A trianoni békedöntés Magyarországot eltiltotta a professzionális hadviseléstől. Önkéntesek harcolhattak, nagyon kisszámú hadsereg létezhetett csak. Az 1938-as Győri program határozta meg, hogy öt év alatt hadra fogható sereget kell építenie hazánknak. Ehhez képest már 1942-ben kikerültek a frissen képzett honvédek a háború egyik legnehezebb helyszínére – fogalmazott a 10-es Honvéd Hagyományőrző Egyesület elnöke.

Ezt követően Meleg Attila lelkipásztor mondott imát a doni áttörés magyar áldozatainak emlékére.

Városvezetők, helyi politikusok, civil szervezetek, katonai hagyományőrző egyesületek és a Magyar Honvédség nevében is helyeztek el koszorút a Doni kopjafánál.