Tehetünk a januári rosszkedv ellen

Nincs ereje elindulni munkába, és amolyan „robotpilóta-üzemmódba” teszi mindennapi dolgait? Nem tudja átaludni az éjszakát? Nem örül kedvenc filmjének? Vagy akárcsak annak, hogy éppen kisütött a Nap? S mindez legalább már két hete fennáll? Innentől bizony szezonális depresszióról beszélhetünk az ön esetében is Tóth Andrea szerint.

Átalvási problémák, nehéz súly érzése a mellkason, rossz közérzet, boldogtalanság, örömtelenség, felhajtó erő hiánya, otthoni bezárkózás a munka után, saját magunkkal szembeni közönyösség, érdektelenség, túlevés vagy éppen nem evés, néhány esetben sírási rohamok – folytatta a tünetek sorolását a pszichológus és a krízisintervenciós szakember.

A szeretet lángja halványabban ég

Nem nehéz belátni, hogy az ünnepek fénye és a hosszú passzív vagy aktív pihenés után nehezebben térnek vissza az emberek a munkába. Azonban van ennél rosszabb: ha valaki magányosnak és boldogtalannak érezte magát karácsonykor, és ez az érzés megmarad számára akkor is, ha visszalendül a megszokott napi rutinba. Ilyenkor jó eséllyel súlyosabb és elhúzódó tényleges szezonális depressziós állapotot él meg – taglalta Tóth Andrea.

Ahogy tőle megtudtuk: globális tudományos kutatást ugyan még nem végeztek, de az USA-ban önkitöltős tesztekkel már megkérdezték a lakosságot és a szakembereket a témában. Évek óta azt az eredményt kapják, hogy januárban és február elején viszonylag magas a nihilisztikus érzelmekkel élők száma. Habár ezt még nem nevezhetjük tudományos kutatásnak, miután mindez csak a közvélemény-kutatások kategóriájába tartozik.

Hozzátette: ha nem a fentiekben ecsetelt súlyosságú a kedvetlenség, akkor csupán téli fáradságról beszélhetünk. – Akik egyébként is pesszimistább beállítódásúak, azokra jellemző inkább a szezonális depresszió. Vagyis csak akkor beszélhetünk valódi és esetleges enyhe vagy közepes depresszióról, ha huzamosabb ideig áll fenn ez a lehangolt és kialvatlan pszichés állapot – szögezte le a szakember.

Gyújthatunk tüzet az alagút végén, csak ne túl nagyot

Vannak olyanok, akiknél ez évről évre visszatérő jelenség, így sokan fel is tudnak rá készülni vitaminokkal vagy gyógynövényekkel. De prevenciót és megküzdési stratégiát alakíthatunk ki úgy is, hogy már jó előre betervezzük, hogy januárban milyen kulturális programot fogunk meglátogatni vagy éppen a kiszemelt koncertre vesszünk jó előre a jegyünket. És vannak azok, akik teljes életmódváltást hirdetnek.

– Ők azok, akik hirtelen akarnak életmódot vagy életszemléletet váltani. Ennek következtében úgy felborítják a bioritmusokat, hogy ellentétét váltják ki a szervezetükből, és rövid idő alatt csalódottságot érezhetnek, ami már a kudarcélmény megélését hozza. Ez csalódottságot okozhat, és innen már a lehangoltság a lejtőn való teljes lecsúszást jelentheti – figyelmeztet Tóth Andrea.

A lapunknak nyilatkozó pszichológus és a krízisintervenciós szakember végezetül elárulta: azzal, hogy Magyarországon viszonylag hamar jön a tavasz és egyre enyhébb az időjárásunk, akár le is rövidülhet a szezonális lehangoltság érzése az emberek többségénél.

– Fontos lenne, hogy megéljük és átéljük a lehangoltságot, de mindig legyen kondicionálva egy mantra az elménkben, hogy holnap új nap lesz – hangzott el az útravaló a szakember részéről.