Miskolc város szőlő- és bortermelésének dicső múltját megidézve az önkormányzat a Miskolczi Borbarátok Társasága közreműködésével idén ismét borversenyt rendez, a térségben működő hegyközségi tanácsok és a városban tevékenykedő civil boros szervezetek támogatásával május 12-én, csütörtökön. Miskolc Város Borát csütörtökön választják ki az Avasi Bortanyán. A bíráló bizottság fehérbor, vörösbor, illetve borkülönlegesség kategóriában ítélheti oda a címet, amennyiben arra érdemes nedűt talál.

Maga a verseny egynapos, a mögötte megbújó hagyomány azonban több évszázadra nyúlik vissza. Ennek kapcsán először érdemes elhessegetni egy gyakran hallott tévhitet. Sokan tudják úgy, hogy Miskolc, mint ismert kereskedőváros, csak állomása volt a jobbnál jobb boroknak, és a pincéket tulajdonképp arra használták, hogy az itt átfutó borkészleteket hűvös helyen tudják tárolni. Fedor Vilmos helytörténész szerint ez azonban tévedés. Forrásként Szendrei János múlt század elején megjelent monográfiáira hivatkozik.

- A 18. század végén a miskolci aszú borok már országosan is ismertek voltak. Az Avason főként furmint és szamorodni szőlőket termesztettek. A tőkék egykor az Avas tetőtől egészen Emődig futottak – mesél a miskolci borászat aranykoráról Fedor Vilmos.

Arról, hogy milyen értéke volt a miskolci – többnyire édes – boroknak, szintén tanúskodnak feljegyzések: 1795-ben Klément József János bécsi kereskedő 16 hordó bort vásárolt egy helyi termelőtől, nevezetesen Kiss Mihálytól 104 aranyért.

- Az 1700-as évek végétől a város fontosnak tartotta, hogy szabályozza a szüret időpontját, hiszen annak sikeressége akkor már nagyban befolyásolta a miskolci kereskedelmet is. Tanácsot hoztak létre, akiknek a feladata az volt, hogy megítéljék a szőlőminőséget.

Érdekesség, hogy az avasi lankák annyira jól nevelték a szőlőt, hogy 1911-ben már július 18-án érett fürtöket találtak a vizsgálók. Ennek megfelelően az évben igen korán, szeptember 18-án rendelték el a szüretet.

Versenyek és kiállítások

1869-ben a Korona vendéglő adott helyet az első helyi borkiállításnak, amit a két évvel korábban alakult Borsod Megyei Gazdasági Egyesület szervezett meg. Körülbelül egy évvel ezt követően tartották az első borversenyt a városban. Arról, hogy milyen minőséget képviseltek a Miskolc szőlővesszein csepegtetett nektárok, sok mindent elmond, hogy Szabó Gyula, helyi borász aranyérmet nyert a bécsi nemzetközi kiállításon 1873-ban. Egy évvel később Londonban őt tüntették ki a legjobb magyar bortermelő díjával, az évtized vége felé pedig Párizsból hozhatott haza aranyérmet.

1878-ban Hordóhitelesítési Hivatalt nyitottak Miskolcon, ennek feljegyzései szerint – az alakulás évében – 11413 hordót hitelesítettek. Fedor Vilmos szerint ez a szám is mutatja, milyen szerepet töltött be egykor a bor a város életében.
Az aranykornak az 1880 környékén kezdődő filoxéra járvány vetett lassú véget, majd az egykori szőlőtőkék helyén épülő lakótelep tett messziről látható, szürke pontot az avasi szőlőművelésnek a 70-es évek elején.