Június elején számos portál szenzációként számolt be arról, hogy a Naprendszer hat bolygója egy vonalban sorakozik majd fel a hajnali égbolton. 

A bolygók azonban a keringési síkjuk, az ekliptika mentén folyamatosan vándorolnak az égbolton, s mivel különböző távolságra és sebességgel keringenek a Nap körül, előbb vagy utóbb utolérik és lehagyják egymást, ami a Földről nézve néha együttállásokat eredményez, így a júniusi „bolygóvonat” nem tekinthető szenzációs csillagászati jelenségnek.

Ezt erősítette meg lapunknak Romenda Roland, a Dr. Szabó Gyula Bemutató Csillagvizsgáló amatőr csillagásza is, aki azt mondta, hogy a jelenség nem megy ritkaságszámba, bizonyos időszakonként, úgy 5-10 évenként elő szokott fordulni, de maga a látvány attól is függ, hogy a Naphoz képest hol helyezkednek el ezek a bolygók. Ha nagyon közel vannak hozzá, akkor hiába vannak a bolygók egymás mellett, a Nap fényétől nem lehet látni őket, még hajnalban sem. A pirkadat miatt ugyanis nem látszódnak a nagyon halvány égitestek. 

Csillagok alatt

– Az elkövetkezendő időkben különleges csillagászati eseményre augusztus közepén a Perseidák meteorzáporára lehet majd számítani. Bár a jelenség nem igényel távcsövet, mégis országszerte szerveznek távcsöves bemutatókat a „Csillagok alatt” (korábban Egy hét a Csillagok alatt) rendezvénysorozat keretén belül, hogy a jelenség kapcsán közelebbi kapcsolatba kerülhessenek a csillagászattal – hívta fel a figyelmet Romenda Roland.

Az eseménysorozat az augusztusi csillaghullás időszakában kicsiknek és nagyoknak egyaránt látványos és izgalmas kalandokat kínál. A programok között távcsöves bemutatók, csillagászati előadások és hullócsillaglesek is szerepelnek derült idő esetén.

Az eseményt Miskolcon is megrendezik augusztus 12-én a Sportcsarnok előtt, távcsőbemutatóval összekötve. Ez utóbbinak a tervek szerint a II. Rákóczi Ferenc Könyvtár is részben helyet biztosít majd.

Új üstökös és Nóva-kitörés

Romenda Roland azt is elmondta, hogy szeptember végén egy tavaly felfedezett, a C/2023 P1 (Nishimura)-üstökös is megközelíti majd a Földet, ami fényesebben ragyog majd, mint a többi csillag. 

– A csillagászok egy Nóva-kitörést is várnak még a közeljövőben (előzetes becslések szerint szeptemberben), mégpedig a T Corona Borealis, vagyis Blaze csillag kitörését, ami „új” fényes csillagként jelenik meg majd néhány hétig az égen, hogy aztán ismét elhalványuljon – folytatta az amatőrcsillagász.

Ez a jelenség egy-két napig szabad szemmel is látható lesz és az ember csak egyszer láthat ilyet az életében ennél a csillagnál, hiszen körülbelül 80 évente fordul elő. 

Az eseményt először John Birmingham ír polihisztor figyelte meg 1866-ban, majd 1946-ban ismét beszámoltak róla.