Egy év börtön is járhat azért, ha nem adjuk le a talált tárgyakat
Múlt héten számoltunk be róla, hogy a közterületen talált tárgyakat a Miskolci Polgármesteri Hivatal Központi Ügyfélszolgálatán kell leadni. A miskolci közösségi közlekedés járatain, vagy a megállókban elveszített dolgokat pedig az MVK ügyfélszolgálati irodájában. Arról viszont kevesebb szó esik, hogyha valaki elmulasztja mások értéktárgyainak a leadását az törvénybe ütköző cselekedet. Sőt problémás lehet ezek képeinek a kiposztolása is a közösségi médiában, különösen, ha okmányokról van szó.
Ötvenezer felett bűncselekmény
- A talált tárgyakat a Polgári Törvénykönyv vonatkozó jogszabálya szerint 8 napon belül le kell adni, vagy vissza kell juttatni jogos tulajdonosának. Másfajta szabályok vonatkoznak az 50 ezer forint alatti értékű talált tárgyak leadásának elmulasztására, amikor ez tulajdon elleni szabálysértésnek minősül. Továbbá azokra, amelyek afelett vannak, amikor már a jogtalan elsajátítás bűncselekménye valósul meg – nyilatkozta portálunknak Janasóczki Attila rendőr alezredes, a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Rendőr-főkapitányság szóvivője.
A Büntető Törvénykönyv 378. paragrafusa szerint jogtalan eltulajdonításnak számít, ha valaki a talált idegen dolgot ellopja, vagy nyolc napon belül a hatóságnak vagy annak, aki elvesztette, nem adja át. Továbbá a véletlenül vagy tévedésből hozzá került idegen dolgot eltulajdonítja, vagy nyolc napon belül nem adja vissza. Ezen esetekben az illető vétség miatt 1 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetés 2 évig terjedő szabadságvesztés, ha a jogtalan elsajátítást védett kulturális javak körébe tartozó tárggyal, régészeti lelettel vagy külföldi védelemben részesített ingó kulturális örökségi elemmel kapcsolatban követik el.
A rendőr alezredes hozzátette, hogy a talált tárgyak kezelése nem a rendőrség, hanem a megtalálás helyén tevékenykedő települési önkormányzat jegyzőjének illetékességi körébe tartozik. Kivéve, ha bármilyen speciális körülmény merül föl, mert olyankor a rendőrség is besegít. Például, ha a talált tárgy gazdája mozgássérült és nehezen közlekedik. Tehát az sem teljesen rossz döntés, ha ilyenkor a rendőrök segítségét kérjük.
GDPR-ba ütközhet a posztolás
Amennyiben kiderül, hogy ki a tárgy jogos tulajdonosa, a megtaláló közvetlenül neki is kiadhatja a talált tárgyat. Sőt ma már a közösségi médiában is találkozni talált tárgyakkal kapcsolatos felhívásokkal. Az okmányok képének kiposztolásával azonban jobb óvatosan bánni. Ugyanis mások adatainak nyilvánossá tétele személyes adattal való visszaélésnek számít, ami szintén szabálysértés. A törvény szerint személyes adatnak minősül például a név, a születési dátum, a lakcím és a családi állapot is. Tehát okmány fényképének kiposztolásánál mindezeket ki kell takarni – olvasható az Érthetőjog.hu oldalon, amit a vármegyei rendőr-főkapitányság sajtóosztálya juttatott el hozzánk.
A portál felhívja rá a figyelmet, hogy a megtaláló kizárólag csak akkor szerezheti meg a talált dolog tulajdonjogát, ha megtett mindent annak érdekében, hogy a tárgyat a tulajdonos visszakaphassa. Valamint a dolog tulajdonosa 1 éven belül nem jelentkezik a tárgyért. Ilyen esetben a jegyzőnek való átadáskor kell nyilatkoznia a megtalálónak, hogy igényt tart-e a dolog tulajdonjogára. A közönség számára nyitva álló épületben vagy helyiségben, továbbá közforgalmú közlekedési és szállítási vállalat szállítóeszközként talált dolog tulajdonjogára a megtaláló egyáltalán nem tarthat igényt – írják.
