Ha a nátha tüneteit produkáljuk nyáron, akkor allergiára kell gyanakodnunk

Különböző növények különböző időpontokban szórják a pollenjüket. Az éghajlat befolyásolja az aktuális pollenkoncentrációt. Van, ami már februárban elkezd virágozni, a korai érésű fák, bokrok, ilyen például a mogyoró – mondta Prof. Dr. Szakos Erzsébet, klinikai immunológus, allergológus főorvos. 

Egyik leggyakoribb allergén például a fű, amelynek pollenszórási szezonja áprilistól július közepéig tart. Ehhez csatlakoznak a gabona pollenek, majd július közepétől jön a parlagfű, valamint a fekete üröm, ami egészen november végéig is eltarthat. Jellemzően ezek azok, amelyek a leggyakrabban okoznak allergiás tüneteket az arra érzékenyeknél. 

A legfeltűnőbb tünet az allergiás nátha és az allergiás kötőhártyagyulladás – tudatta a főorvos. Az asztma is ebbe a körbe tartozik, de az asztmában szenvedők fulladhatnak télen is. Ugyanis a nyálkahártya ingerlékeny a hörgőben, ezért megfázás vagy pszichés stressz hatására is lehet gyulladás, hörgőgörcs és nehézlégzés pollenszezonon kívül. 

Az allergiás nátha másik elnevezése a szénanátha, de ez csak arra vonatkozik, amelyeket a pollenek okoznak – magyarázta az allergológus. Hiszen vannak őszi-téli vagy egész évben ható, úgynevezett perenniális antigének, amik okozhatnak allergiás reakciót. Ebbe a kategóriába tartozik a háziporban lévő poratka, a lisztatka, valamint az állatszőr, illetve a penészgombák, amelyek a lakásban vagy virágföldben is megtalálhatók. Ha ezekhez szezonális allergia társul, akkor természetesen sokkal súlyosabbak lehetnek a tünetek. 

A pollenekkel kapcsolatba hozhatóan létezik még az úgynevezett orális allergia szindróma. Vagyis valakinek van egy pollen allergiája, és az ezzel a pollen antigénnel rokon antigéneket tartalmazó gyümölcsök, zöldségek fogyasztása abban a szezonban, amikor virágzik vagy szóródik az a pollen, akkor szájnyálkahártya viszketést, garat viszketést, szájbedagadást okozhat – hangoztatta a főorvos. 

Kezelés nélkül csak súlyosbodik

A szezonális allergiát, náthát, kötőhártyagyulladást és asztmát csak gyógyszeresen lehet kezelni. Az ételallergia vagy az állatszőr iránti érzékenység enyhíthető azzal, ha kerüljük az allergént, vagy mentesítjük a környezetet tőle, a polleneket azonban a szél akár több száz kilométerre is elfújja, így nehéz ellene megelőzéssel védekezni. 
Ritkítani tudjuk a problémát okozó növényeket, de teljesen eltüntetni nem, viszont léteznek technikák, amelyek segíthetnek – hangsúlyozta a doktornő. Ilyenek lehetnek az esti hajmosás lefekvés előtt, hogy eltávolítsuk a polleneket, vagy tengervizes orrspray-vel ki lehet tisztítani az orrjáratokat. Ebbe a körbe tartozik még a gyakori párnahuzat csere is. 

Szemcseppet, antihisztamin tablettát, antihisztamin spray-t, bizonyos esetekben szteroid tartalmú vagy hörgőtágító sprayt kell alkalmazni terápiaként. A gyulladásos reakciók ugyanis átépítik a nyálkahártya szövetét és akár komolyabb probléma is kialakulhat egy kezeletlen allergiás nátha következtében – hívta fel a figyelmet Dr. Szakos Erzsébet. Hozzátette, vannak még úgynevezett rohamoldó szerek, amelyek azonnal hatnak. Illetve injekció formában biológiai terápia is. Természetesen az orvos javaslata és az állapot súlyossága dönti el, melyik terápia alkalmazandó. 

Tavasztól őszig tarthatunk tőle: a rovarméreg allergia

A rovarméreg allergia jellemzően az, amikor a méhméreg vagy darázsméreg ellen termel antitestet a szervezet, érdekesség, hogy a méhész családokban gyakoribb a méhméreg allergia, mint más emberek esetében – tudatta az allergológus. Ha igazolódik az allergia, netán anafilaxiás sokk esélye áll fenn, akkor immunterápia szükséges, melyet injekciós formában alkalmaznak. Akár három-öt évig is kaphatja a beteg, de a terápián kívül az életmentő injekciónak is mindig kéznél kell lennie. Ugyanígy igaz ez az ételallergia esetében is, a páciensnek a belövős adrenalin injekciót mindig hordania kell magával.