Hegedűs Andrea: a négy alapművelettel sincsenek tisztában a belügyminisztériumban
Hegedűs Andrea az országgyűlés tavaszi ülésszakának első napján Pintér Sándor belügyminiszterhez intézett felszólalásában felidézte a miniszterelnök elhíresült mondatait, melyben Orbán Viktor pár hónapja a közoktatás két legfontosabb problémájaként a hitoktatást és a mindennapos testnevelést nevezte meg.
– Azt, hogy mióta az iskolákat elvették az önkormányzatoktól, és központilag irányítják őket, azok mind kevésbé képesek működni a szakemberhiány miatt, úgy látszik, nem tartja fontosnak – mutatott rá a DK politikusa, aki szerint a kormányzat képtelen volt kiszámolni, mennyivel fog többe kerülni a költségvetésnek, ha elveszik az önkormányzatoktól a köznevelési és közoktatási intézményeket. Helyzetértékelése mentén ennek tudható be, hogy immár a saját maguk által előírt minimális feltételeket sem tudják biztosítani azoknak.
Pintér Sándor híján a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára reagált a korábban pedagógusként tevékenykedő Hegedűs Andreának. Rétvári Bence állítása alapján a Gyurcsány-kormány idején tizenötezer pedagógust bocsátottak el, s az azóta fennálló százhetvenezres létszám kevés ingadozás mellett nagyjából állandónak volt tekinthető a Fidesz regnálása alatt. A KDNP-s kormánytag válaszában hangsúlyozta még: a három év alatt megvalósuló béremelésnek köszönhetően 2025 elejére a tanárok hetvenöt százalékkal vihetnek többet haza, éppen emiatt várható, hogy a pedagóguspályát egyre inkább vonzóvá tudják tenni a fiatalok számára.
Hegedűs Andrea szerint hiába hirdeti a kormány, hogy ma több pedagógus tanít az iskolákban, mint 2010-ben, ha közben a tanulói óraszámokat jelentősen megemelték. Az ellenzéki politikus úgy fogalmazott, hogy „alig van iskola, ahol ne lenne betöltetlen tanári álláshely; a hiányzó pedagógusokat a kollégák túlórában helyettesítik; magyartanár tanít kémiát, földrajztanár idegen nyelvet”. Majd a Budapest Intézet kimutatását idézve rámutatott: a jogszabályi előírások szerint a tanárokon kívül legalább tizennégyezer további segítőt – köztük: pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztenst, pszichopedagógust, titkárt, dajkát, könyvtárost, rendszergazdát és takarítót – kellene alkalmazniuk az intézményeknek. Eközben a hiányzók munkáját – ecsetelte a miskolci DK-s – nem is értő, de semmiképp sem e célra alkalmazott és amúgy is túlterhelt pedagógusok kénytelenek ellátni.
– Ám tudunk olyan iskoláról is, ahol a szülők takarítanak. A hiány fő oka természetesen itt is a méltánytalanul alacsony bérezés. Egy szakképzett pedagógiai asszisztens keresete a garantált bérminimum. Bár ez még mindig jobb, mint az a tavaly szeptemberi eset, amikor egy belvárosi gimnázium egyszerre keresett történelmet angol nyelven tanítani képes tanárt és délutáni takarítót. Ugyanannyiért. És nem a takarítónak kínált bér volt túl magas… – hangzott el a szakpolitikus felszólalásában.
