Kagami-ryú: több mint harcművészet 

Önök tudják, mi az a Kagami-ryú? A legtöbben valószínűleg nemmel válaszoltak, és bizony hozzájuk hasonlóan én sem tudtam, mikor egyik rendszeres olvasónk megkeresett azzal kérdéssel, hogy érdekelheti-e a Miskolci Naplót? Valamivel tisztább lett a kép, mikor kiegészítette, egy harcművészeti egyesületről van szó voltaképpen, melynek ő is tagja.
Miután megvitattam a témát kollégáimmal, meg persze utánanéztünk a szervezetnek az interneten, egyértelművé vált: érdekel minket a téma. Így egy októberi napsütéses péntek délután Mocsári László fotóriporter munkatársammal útnak indultunk az Avas hármas ütemébe, hogy meglátogassuk a Kagami-ryú Harcművészeti Egyesület miskolci csoportját.

Az edzés kezdete előtt Szmirtnik Roland elnök, Major Róbert helyi vezető, valamint Takács Gábor és Szatmári Lajos tagokkal beszélgettünk, akik már a riport elején segítettek nekünk megfejteni a cikk elején feltett kérdést, a Kagami-ryú jelentése: a Tükör iskolája.

„A Kagami-ryú egy fegyveres harcművészet, amely tiszteleg a japán szamuráj hagyományok és értékek előtt, a kagami tükröt vagy példaképet jelent, a ryú pedig iskolát, vagyis a Tükör Iskolája. Iskolánk számára elengedhetetlen a szellemi oktatás is, az önismeret és a jellemfejlődés, ami egy összetartó, családias-baráti közösséget eredményez” – kezdi Szmirtnik Roland elnök.

„Szervezetünket 2019-ben alapították, olyan mesterek, akik több évtizede foglalkoznak harcművészetekkel, fegyveres harcművészetekkel. Így hiába jelen egyesület még csak ötéves idén, a szellemi tudás és tapasztalat mögötte több évtizedre vezethető vissza. Az alapító mesterek a tanítás központi elemévé a katanával, egy japán típusú karddal, való edzést tették, de emellett a tanítványok sokrétű fejlődése és fejlesztése érdekében az oktatás részét képezik egyéb távol-keleti eszközök, a sai, a nunchaku és a tonfa is, továbbá a tanítványok bevezetést kapnak a puszta kezes önvédelembe is.” – folytatta Roland.

1

Elmondása szerint bár van, aki megkérdőjelezi a fegyveres harcművészetek létét a lőfegyverek korában, ezeken a mondatokon ők csak mosolyogni szoktak. „Egyrészt, ha valaki megtanul bármelyik fegyverünkkel alapszinten bánni, utána felismeri a hétköznapoki helyzetekben rejlő lehetőségeket. Így maga a fegyverhasználat összefügg és kapcsolódik az önvédelemhez is. De talán ennél is fontosabb, a mai modern világban, mikor a fiatalok, sőt az idősebb nemzedék nagyobb része is egész nap az okos telefonok, laptopok előtt tölti az idejét, hogy ezt elkerüljük. Bármilyen mozgás hasznos lehet, de a harcművészetek, főleg a fegyveres harcművészetek nem csak fizikálisan a testet mozgatják meg, hanem az agyat és az ember szellemét, szellemiségét is, ezáltal biztosan kimozdítva a tanítványokat ebből a beszűkült világból” – tette hozzá.

A Kagami-ryú egyesület mára több mint háromszáz főt számlál és Székesfehérvártól a fővároson át Miskolcig huszonötnél is több helyen tart edzéseket. Miskolcon az egyesület tagjai a MIÓVI Avastetői Tagóvodájában (Leszih Andor utca 6.) várják az érdeklődőket minden pénteken 15.30 perctől.
Az edzések felépítését Takács Gábor ismertette: elmondása szerint az edzések mindig egy meghatározott tematika szerint vannak felépítve. „A képzés több évet vesz igénybe, amelyen belül a tematikák évekre, és az éveken belül foglalkozásokra vannak felosztva. Magát az edzést meditációval kezdjük, hogy a testünk után a lelkünk is megérkezzen az edzésre. Ezt követi a technikai-fizikai edzés, majd a végén általában egy játékos levezetéssel zárunk. A Kagami-ryút tulajdonképpen 12 éves kortól bárkinek ajánljuk, aki érdeklődik a japán kultúra és harcmodor iránt. Miskolcon jelenleg csak felnőtt csapat van, ahol 14 éves kortól várjuk a jelentkezőket."

„Az egyesületen belül is megvannak a szokásos övfokozatok, melyek fehér, narancssárga, barna és fekete színek. Barna öv felett már kapacitálni szoktuk a tanítványainkat, hogy kezdjenek el tanítani, ami azért nagyon jó, mert az ember megismerheti azt az élményt, milyen másoknak előadni, nagyobb csoporttal kapcsolatot tartani, kommunikálni. Számomra a munkám során is nagyon hasznos volt ez a tudás, ma már nem jelent nehézséget az sem, ha akár száz ember előtt kell beszélnem” - mondja Roland. 

Ezt alátámasztja Major Róbert is, majd hozzáteszi, hogy „a Kagami-ryúnak és a tanításnak köszönhetően az ember a hétköznapi életben is könnyebben higgadt tud maradni, és a felmerülő problémák megoldásához is nagyobb türelemmel és nyugalommal áll hozzá.”

A Kagami-ryú stílus egy út a sok lehetőség közül, melynek célja, hogy a harcművészetben tanult ismereteket a hétköznapi életben is kamatoztatni tudjuk – summázzák tapasztalataikat hobbijukkal kapcsolatban.