Biológiai szúnyoggyérítést végeznek Miskolc közigazgatási területén április 10-e óta, amelyről korábban közzétettük a miskolci önkormányzat közleményét. Az április első napjaiban végzett vizsgálatok alapján Miskolcon a csípőszúnyogok fő tenyészőhelyei: a Görömbölyi-, Hejő-, Pereces-, Pece- és Lyukó-patakok, a Vezér-árok, a Juhdöglő-völgyi és az Egyetemvárosi-tó. Tehát alapvetően ezeken a helyeken folyik az eljárás, amely a lakosságra semmilyen kötelezettséget nem ró. Utánajártunk, hogy miért volt szükséges az évnek ilyen korai szakaszában elkezdeni a biológiai szúnyoggyérítést, illetve miben tér el ez a kémiai szúnyoggyérítéstől. 

- Tíz fok feletti hőmérsékleten megindulhat a szúnyogok fejlődése. Ráadásul az elmúlt hetekben szinte nyári meleg is előfordult és a petékből kikelő szúnyoglárvák fejlődési üteme hőmérsékletfüggő. Egy-két héten belül pedig a lárvákból kifejlődhetnek  az imágók – nyilatkozta szerkesztőségünknek Paulovkin András entomológus, járványügyi szakember, a Semmelweis Egyetem Fertőtlenítő Állomásának vezetője. 

Csak a szúnyogokat érinti

Elmagyarázta, hogy a biológiai szúnyoggyérítés a szúnyoglárvákat célozza. Azaz olyan baktériumspórákat szórnak ki, amit a szúnyoglárvák elfogyasztanak és egy-két napon belül a pusztulásukat okozza. Az eljárás akkor lehet hatékony, hogyha előtte a biológusok alaposan feltérképezik a tenyészőhelyeket. Továbbá a szúnyogok megfelelő fejlődési fázisában, azaz a lárvaidőszakban kapják meg a gyérítéshez szükséges spórákat, mivel ezeket a bábok és a közvetlenül bábozódás előtt álló lárvák már nem fogyasztják el. Emiatt indokolt, hogy idén már április közepén elkezdték ezt Miskolcon. Esetleg még az év folyamán szükséges lehet újra megismételni – tájékoztatott. 

- Azok a rovarirtó szerek, amelyeket a kémiai szúnyoggyérítés során használnak, totális irtószerek. Ezek valamennyi ízeltlábúra veszélyesek, és ha kiterjedten használják őket, akkor indokolatlanul magas rovarpusztulást okoznak, ami az egész ökoszisztémára nézve káros. Ezzel szemben a biológiai szúnyoggyérítésnél - amelyet még mindig elenyésző számban alkalmaznak- használt baktériumtoxinok kifejezetten a csípőszúnyog-fajok, köztük az inváziós csípőszúnyogok egyedeit célozzák. A jogi szabályozás szerint bizonyos készítményeket élővizekbe, folyókba, kiterjedt tavakba tilos kijuttatni, ezáltal elkerülhető, hogy környezeti kárt okozzanak – emelte ki a járványügyi szakember. 

Saját kertben is használható

Hozzátette, hogy a biológiai védekezéshez használt termékek szabadforgalmú szerként is hozzáférhetőek a lakosság számára, vagyis meg lehet őket vásárolni. Ez olyankor hasznos, hogyha valaki a saját kertjében gyűjti a vizet. Emellett önkormányzatok is igényelhetik a biológiai szúnyoggyérítést, mert nem szükséges hozzá külön hatósági engedély. Viszont a szerek felhasználása szakértelmet igényel és be kell tartani a jogszabályi előírásokat. 

- Bár az inváziós csípőnyúnyog-fajok - ázsiai tigrisszúnyog, japán bozótszúnyog, koreai szúnyog, zebraszúnyog - potenciális hordozói lehetnek trópusi betegségek kórokozóinak. Viszont nagyon sok tényezőnek szükséges teljesülni ahhoz, hogy általuk betegség, vagy járvány alakuljon ki. Tehát, hiába fertőzött egy szúnyog, hogyha nem szív vért emberből, akkor nem fogja senkinek átadni az általa hordozott kórokozót. Magyarországon az eddigi években a szúnyogok által is terjesztett trópusi betegségek csak behurcolt esetekként jelentek meg – hangsúlyozta az entomológus.